Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

zsidó pénzkölcsönző pedig héber betűkkel rója az aláírások mellé megjegyzéseit. A nyelvi egységesülés, a magyarosodás hosszú folyamata csak a 20. században záródott le: a zsinagógában a Millennium tiszteletére tartották meg az első magyar nyelvű szentbeszédet, az evangélikus templomban pedig csak az 1930-as években vált kizárólagossá a magyar istentisztelet. De nemcsak sokszínű etnikai, hanem változatos felekezeti viszonyok is jellemezték a várost. A szlovákok változó arányban katolikusok vagy evangélikusok voltak. Utóbbiaknak sokáig csak a szomszédos Szügyben volt templomuk. Új helyzetet teremtett II. József türelmi rendelete, amely után már négy templom tornya magasodott a városban: a katolikusoké, az evangélikusoké, a zsidóké és az ortodoxoké. A 20. század elején még kettővel gazdagodott a templomok sora, a reformátussal és a szalézi rend templomával. A 18. század első évtizedeiben végig az evangélikusok voltak többségben, de a század végére már a katolikusok száma magasabb. 1841-ben a város három nagy felekezete - a római katolikus, az evangélikus és az izraelita — szin A híres nagyszombati építész. Nay Károly által tervezett balassagyarmati zsinagóga a 20. század első éveiben. A Zsinagógabelső az 1930as években. A Héber nyelvű „móringlevél" (házasa gi szerződés) 1851-ből. • Az 1944 végén a németek által felrobbantott, majd később teljesen lebontott zsinagóga egyik faragott részlete. te azonos arany>an élt Balassagyarmaton. A másik két, kis létszámú felekezet - az ortodoxok és a reformátusok — helyzete ellentétesen alakult. Az ortodox közösség épp ekkor érte el legnagyobb arányát, ettől kezdve csökkent népessége. Ezzel szemben a református lakosság száma ez időtől kezdett növekedni. • Sajátosan alakult a mezőváros közigazgatása. A városi tanács hatásköre nem terjedt ki a zsidó és az ortodox lakosokra, akiknek ügyeit saját bíráik intézték. Ok közvetlenül az uraalmakkal tartottak kapcsolatot. így valójában egy településen belül három önálló közösség élte életét. Vezetőik, esetenként, közösen tárgyalták meg a város ügyeit. „Mi keresztény és zsidó bírák közönségesen gyűlést tartván, ezeket elvégeztük" - hangzott ilyenkor az együtt megfogalmazott formula. A két uradalom jogha-