Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

mérés és a malom bérbevétele jelentette a mezőváros akkori legnagyobb jövedelmét. Amikor pedig később a földesurak a bérleti jogot visszavonták a várostól, ez vált a legélesebb konfliktusforrássá. A francia háborúk lezajlása után, az 1800-as évek húszas-harmincas éveiben Balassagyarmat a megye, sőt az egész Ipolyvölgy legforgalmasabb helyévé vált. A reformkor idejére nemcsak kiterjedt közigazgatási apparátus, élénk kereskedelem, felfelé ívelő kulturális élet, hanem fejlett kézműipar is jellemezte. • Egy 1847-es összeírás ^ A molnárcéh 1857-ben felszentelt zászlajának részletei. A Céhlegény-nyilvántartó könyvecske. A balassagyarmati vékony-, német- és szűrszabócéh legénynyilvántartó könyve azokról, akik a társpoharat befizették és tanulóidejüket letöltötték. Az 1759 és 1837 közötti időszakból tartalmaz bejegyzéseket három nyelven: szlovákul, magyarul és németül. A A balassagyarmati szíjgyártók és vargák szerződése 1815-ből. A Zsidó kereskedő számlája 1846-ból. szerint városunkban ekkor a 296 iparos közül, a 188 céhtaggal szemben, 108 volt a kontárok száma. A szám azt is tükrözi, hogy a fejlődő, „kapitalizálódó" város kézművessége már túllépett a feudális iparszervezet keretein. A szabadságharc előestéjén Balassagyarmaton a ruházati ipar állt az első helyen: összesen 155 mester dolgozott vargaként, csizmadiaként, gombkötőként, ruhafestőként, kalaposként, sipkásként, szabóként, szűcsként, szűrszabóként. Hozzájuk kapcsolódtak azok, akik az alapanyagokat szállították: 15 cserzővarga, 6 posztós és 2 takács mesterember. A városi lakosság élelmezését szolgálták az itt dolgozó bábsütők, cukrászok, hentesek, mészárosok, molnárok, pékek és serfőzők. Összesen 27en tartoztak ide. A térben és építészetileg fejlődő város adott munkát az ácsoknak, cserépfedőknek, kályhásoknak, kőfaragóknak, kőműveseknek, szobafestőknek, üvegeseknek, összesen 25 főnek. De volt itt 14 fő asztalos, enyvfőző, esztergályos, kádár, kerékgyártó, és ugyanannyi bádogos, kovács, lakatos, rézműves és rézöntő is. Az órás, ékszerész és bazáráru-ké-