Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

A \ iV3 ^ és kereskedők számbeli növekedésének egyik kísérőjelensége volt a város vásáros helylyé, a közelebbi és távolabbi környék piacává alakulása. • A különböző mesteremberek céhekbe tömörítése szintén gróf Balassa Pál érdeme. 175 l-ben készült el a posztósok és a vargák, 1755-ben pedig a szabók és szűcsök közös céhlevele, amelyeket még a helytartótanáccsal is jóváhagyattak. A posztósoké 55, a vargáké 34, a szabók és a szűcsök céhlevele pedig 22 artikulust tartalmaz. 176l-ben alapították a gombkötők céhét, 1818-ban a szíjgyártókét, 1826-ban az asztalosok, kovácsok és lakatosok, 1829ben pedig a kalaposok, kádárok, kötélverők és nyergesek céhét. A fejlődés végét jelzi, hogy 1851-ben, részben a vegyes szakmák céheinek szétválása miatt, már 16 céh működött a mezővárosban. A céhek nem csak gazdasági egységet jelentettek. Hierarchikusan szervezett belső rendjük, közösségteremtő szokásaik, a szolidaritás és összetar-