Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

mellett az ifjúság jó része egy nyugatról beszivárgó, alternatív kultúra felé fordult. Új kulturális javak — mindenek előtt a rockzene — és addig tabunak számító viselkedési formák — pl. a hosszú haj- és a farmerviselet - pukkasztották a város tisztes szocialista polgárait. A fiatalok jelentős része kikerült a hivatalos kultúrpolitika hatása alól. • Mindemellett a hetvenes évek a kultúra hagyományos területein is pezsgést hoztak a város életében. A zenei élet intézményesüléA Madách-ünnepség 1983-ban a városházán. ^ Helytörténeti előadás a hetvenes években a Palóc Múzeum baráti körében. T A helytörténeti gyűjtemény régi kiállításának egy részlete. A Táncverseny a Sportcsarnokban (1980). < A sikeres zenei koncertek egyike: Fogarasi Béla gitárjátéka (1981). >A hetvenes évek elején Valló Emil, a „magyarországi keresztrejtvény -szerkesztők doyenje" alapította meg a rejtvényfejtők klubját, melynek tagjai országos sikereket értek el. A fiatal tagok egyike volt a Füles című rejtvényújság munkatársa, Gyócsy Géza, aki később több televíziós kvízjáték győzteseként vált ismertté. • A város kulturális életének két ismert alakja a hetvenes években: középen Kmetty Kálmán tanácselnök-helyettes, bal oldalán Farkas András festőművésszel. • Művész és modellje: Lengyel Péter grafikus és modellje az 1970-es években. sét még a hatvanas években alapozták meg. 19591963 között működött már a Zeneoktatók Munkaközössége a művelődési központban, majd 1963 és 1966 között megnyílt a salgótarjáni zeneiskola kihelyezett tagozata a Deák Ferenc utcában. 1966-ban Réti Zoltán igazgatósága alatt jött létre a Rózsavölgyi Márk nevét felvevő zeneiskola, mely később jelenlegi helyére, az Óváros térre költözött. Az iskola jelentős pedagógiai és előadói sikereket felmutató tanárai ma is meghatározói városunk zenei életének. • Az ötvenes—hatvanas években Farkas András, Réti Zoltán, Tornay Endre András - azóta országszerte ismertté vált — neve fémjelezte a képzőművészetet Balassagyarmaton. A hetvenes években hozzájuk csatlakozott a hányatott sorsú, de kifejező erejű, nagy festőművész, Jánossy Ferenc, és a szobrász Szederkényi Attila, aki újraélesztette a képzőművészeti szabadiskolát. Ekkor indult pályáján Lengyel Péter grafi-