Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

évek elején a városból és környékéről több ezer ember ingázott Budapestre. Megszűnt az a vonzerő, amit a múltban a térségére gyakorolt. • „Egyfajta zártságot eredményezett az 1950-től az 1960-as évek közepéig terjedő periódusban a város életének kilátástalansága; nem történtek beruházások, nem volt elég munkaalkalom, az infrastrukturális és kommunális szolgáltatások alacsony színvonalon rekedtek. Az így létrejött elmaradottság elvágta, kívül rekesztette Balassagyarmatot az országban végbemenő folyamatoktól, dinamikus változásoktól." — írja társadalomrajzában Tausz Katalin szociológus. • A hatvanas évek vége alapvető változásokat hozott a „vidéki Magyarország" életében. A szocialista ipari centrumok további preferálása, fejlesztése mellett az országos ipar- és településfejlesztési koncepciók az addig háttérbe szorított, polgári hagyományokkal rendelkező városok, falvakból nagyközséggé váló, nagyközségből kisvárossá növő települések felé fordult. A megyei pártbizottságok munkájának sikerét ettől kezdve a mindenható „Központ" már nemcsak a szocialista ipari központokban megtermelt acéltonnákban, betonköbméterekben, hanem az ipari decentralizáció sikerén, a kistérségi központok iparosításán, fejA Az Ipoly árvize Balassagyarmatnál, 1963-ban. ^ A Budapesti Finomkötöttárúgyár üzeme a vármegyeháza nagytermében. Csillár és neonok: a megvetendő múlt és a „szép jelen". T A Fatömegcikk vállalat munkaterme 1950ben. A A hetvenes—nyolcvanas évek büszkesége: a Magyar Kábel Müvek balassagyarmati szabadvezeték-gyára. 1973ban kezdte meg működését az új, nyugati ipartelepen. • A Szügyi út melletti glóbusz felállítása 1982 májusában.