Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

Az 1945 elején Lippay Lajos katolikus plébános elnökletével megalakult nemzeti bizottság legfontosabb feladatának a romok eltakarítását, az alapvető élelmiszerek biztosítását tekintette. A március végi földosztás során 620-an kaptak házhelyet, 239-en termőföldet. Egy rövid ideig úgy tűnt, az ország lakói saját kezükbe vehetik sorsuk irányítását. A novemberi választások Gyarmaton a Kisgazdapárt elsöprő, több mint 80%-os győzelmét hozták. Itt járt a miniszterelnök, Nagy Ferenc, a református egyház harangszentelésén részt vett Tildy Zoltán köztársasági elnök (aki gyermekkorának néhány évét - apja alispáni iktatóként a vármegyeházán kapott állást - városunkban töltötte). Tervek születtek: új óvodára, gőzfürdőre, kislakásokra, kultúrházra, út- és csatornaépítésre lenne szükség. Megvalósításukra sokáig nem kerülhetett sor. Hiába szavazott itt a gyarmatiak többsége 1947-ben is a magántulajdon, a parlamentáris demokrácia mellett, a Balassagyarmaton alig 12%-ot, míg Salgótarjánban a voksok háromnegyedét megszerző MKP az eszközökben nem válogatva szerezte meg a hatalmat. A következő választásnak pedig már nem volt tétje: a szavazatok 99%-át a népfront jelöltjei kapták. • A kommunista párt megyei határozata már 1946 elején rögzítette: „A megyei bizottság kérni fogja a központi vezetőségen keresztül a belügyi kormányzatot, hogy valósítsa meg Balassagyarmat megyei székhelyének Salgótarjánba való áthelyezését, ezt kérjük a jó elért választási eredményeink jutalmául." Rákosi Mátyás már 1946 őszén ígéretet tett arra, hogy a kommunisták eleget tesznek a kérésnek: „A szűnni nem akaró tapsvihar és lelkes éljenzés után Oczel János nemzetgyűlési képviselő tett hitet az új harc mellett, amelyben felemelt ököllel az egész hallgatóság is részt vett." Az 1949. december 14-én kelt kormányrendelet Nógrád megye székhelyét Salgótarjánba helyezte. A kommunista párt szemében Balassagyarmat megbízhatatlan, „reakciós" polgárváros volt a szilárd bázist jelentő Tarjánnal szemben, ezért már a kormányrendeletet megelőzően megkezdődött a háttérbe szorítása. Megszüntették az itt megjelenő helyi és megyei lapokat, főleg a megyeszékhelyet érintette a közigazgatási dolgozók B-listázása, 1946-tól folyamatosan az MKP soraiból került ki a főispán, a szociáldemokraták adták az alispánt; központi támogatással megindult Salgótarján ipari és infrastrukturális fejlesztése. A Kommunista választási nagygyűlés meghívója 1947-ből. A Nógrád Megye Tanácsának első ülése a vármegyeházán, 1950. június 15-én. A Nógrád vármegye vezetői 1949-ben - még Balassagyarmaton, a vármegyeháza bejáratánál. • A salgótarjáni nemzeti bizottság levele a belügyminiszterhez 1946-ból.