Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

A két világháború közötti Balassagyarmat életében, ünnep- és hétköznapjaiban egyaránt, fontos szerepet töltött be az itt állomásozó honvédség. A kiegyezést követően, 1868-ban megalakult Magyar Királyi Honvédség nem csak vezényleti nyelvében és szellemiségében volt magyar, hanem öltözködésével, zászlóival is demonstrálni kívánta a nemzeti hovatartozást. Az ország települései között hamarosan verseny indult egy-egy honvédalakulat befogadására. • Balassagyarmat történelme során mindig helyt adott kisebb—nagyobb létszámú katonaságnak, s mint megyeszékhelynek különösen fontos volt, hogy honvédalakulatok békehelyőrsége legyen. E törekvés ered^ Horthy Miklós kormányzó avatta fel 1929-ben Keviczky Hugó szobrászművész világháborús emlékművét, az oroszlánt. A legendás bronz oroszlánt, amit igaz, hogy kőből faragtak, de bronzszínűre festettek. Csakhogy - a fáma szerint — az avatás napján jött az eső, és csíkokban mosta le a festéket... Az emlékmű helyére került 1937-ben a Madách-szobor. A A honvédlaktanya a 20. század első éveiben. • A laktanya udvara az 1910-es években. • Meghívó a helyőrség tiszti báljára. • Az 1940. évi helyőrségi tiszti bál nyitótáncának, a palotásnak párjai a vármegyeháza nagytermében, a karzat előtt. Középen vitéz Mogyoróssy Béla alezredes, zászlóaljparancsnok áll. menyeként került a városba az 52. gyalogzászlóalj és a 37. lovasszázad. A honvédlovasság 1874-ben áttért az ezred rendszerre. Az összevonások miatt a huszároknak új helyőrséget jelöltek ki. A létszámában folyamatosan gyarapodó gyalogzászlóaljnak egyre szű-