Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

egylet zászlóját. Komjáthy Jenő költő és felesége közreműködésével női dalkör is alakult városunkban. A Dalegylet nagy győzelmet aratott az 1907es egri csoportversenyen, ahol az indokolás szerint: „Feltűnt a Balassagyarmati Dalegylet intelligens, nyugodt, szép előadásával és tiszta harmóniájával, ami a hanganyag megfelelő voltának és az igen gondos munkának együttes eredménye volt." A gondos és szorgos munkálkodás jellemezte az egyesület munkáját a következő évtizedekben is. Jellemző, hogy 1931-től országos viszonylatban is az elsők között tűzték műsorra Bartók és Kodály kórusműveit, Bárdos Lajos népdalfeldolgozásait. 1942-ben még megünnepelhették a 80 éves jubileumot, de a Losonci Hírlap novemberben már azt írta, hogy „elnémult a dal egy időre Balassagyarmaton". A világháború után a katolikus egyház kebelében szervezte újjá a Dalegyletet Erdélyi József támogatásával Straub Lajos kántortanító. Az elnök a plébános, Lippay Lajos, míg a karnagy Szerdahelyi János voltak. Balassagyarmat A Skarabeusz Asztaltársaság 1893-ban alakult. A városi tisztviselők, értelmiségiek, kereskedők és iparosok tömörültek benne, a „Kedélyesség—Jótékonyság" kettős jelszava alatt. A társaság — tagjai között és a városban — gyűjtéseket, táncmulatságokat szervezett különféle kulturális célokra, emléktábla állítására, szegények támogatására, ruhaosztásra, tehetséges tanulók felkarolására. Az alapítók között ott találjuk a város bíráját, Reményi Károlyt, az építész Münk Dezsőt és Szegő Lajost, Selmeczy Sándor cukrászmestert, Völgyi Wagner István tanítót, aki később a társaság történetét is megírta két füzetben. „A 66 tag polgári állása szerint így oszlik meg: róm. kath. lelkész 1, ág. hitv. ev. lelkész 2, főgimnáziumi tanár 1, ügyvéd 2, orvos 1, mérnök 1, gyógyszerész 1, tanító 5, hivatalnok 23, építész, illetőleg hasonló foglalkozású 5, földbirtokos 5, kereskedő 9, iparos 8, magánzó 2. " Üléseiket heti rendszerességgel egy-egy vendéglőben tartották; az idők során megjárták a Barokk-féle sörcsarnokot, a Gyürky testvérek vendéglőjét, a Rák Szállót, Finger Károly vendéglőjét a Teleki utcában, 1916-ban pedig Dräxler János vendéglőjét választották új székhelyül.