Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

fejlődését, sokszor mindennapi életét az országos események mellett - ezt követően évszázadokra a Balassa család érdekei befolyásolták. Ha a Balassák Csák Máté mellé álltak, Gyarmat is odatartozott, ha Károly Róbert mellé, akkor a király volt az úr. Az újratelepítés után egy emberöltő elmúltával a virágzó települést már mint a család hat faluból álló uradalmának központját említik a források. Ennek tagjai, a szomszédos települések: Edőcs, Haraszti, Mankófalva, Eliásfalva, Lazán, Szurdok, ma már a város részeként, sokszor csak dűlőnevekként élnek tovább. • Ha figyelembe vesszük azokat a jogokat, amelyeket a Balassák ősei más településeiken adtak, akkor városunk „mezővárosi" jellegét már 1247-tői számításba vehetjük. Biztosan azonban csak azt tudjuk, hogy 1330-tól vásáros hely volt. A mezővárosi jogot adományozó oklevelet nem ismerjük, először 1437-ben említik a települést „oppidum"-ként. Országosan is a 15. század első harmadában indult meg a mezővárosok többségének kialakulása. Az ekkor feltűnő Nógrád megyei „oppidum"-ok közül (Patak, Inászó, Dejtár, Szanda) azonban csak Gyarmat volt az, amely valóban a mezővárossá fejlődés útjára tudott lépni. Ebben biztosan szerepet játszott a szőlőművelés, a vásárok, az ezek miatt nagy forgalmú vám. A település központi szerepét jól példázza, hogy egy 1425. évi oklevél szerint, mint űrmérték, használatban volt a harminc pintet tartalmazó „gyarmati csöbör", amelyet gabona és bor mérésére használtak környékünkön E korban éltek településünk első, név szerint ismert lakosai: Guren bíró, Helaech fia János és Zomor fia István. 1448-ban Lőrinc gyarmati plébános mellett itt lakott Laurency János „Esztergom egyházmegyei clericus, császári hites közjegyző", Márton gyarmati káplán, András clericus és Benedek deák is. Az egyszerű polgárok mellett tehát szépszámú értelmiségi réteg is megélhetést talált városunkban. A középkori Balassagyarmat virágkorának számíthatjuk ezt a korszakot, amit a huszita betörés sem zavart meg. Városunk — a virágzó gazdaság mellett — közigazgatási központtá is kezdett válni. Nógrád, a királyi vármegye Árpád-kori központja, a tatárjárás után elvesztette jelentőségét. A nemesi vármegye Nógrád megye közepe körül kereste új központját. Ezért történhetett meg, hogy a 14—15. században a település a Nógrád és Hont megyei nemesség számára tartott nádori igazságszolgáltató gyűléseknek is helyt adott. Az ítélőszéket „Gyarmat falu mellett", a sík mezőn A A Balassák által épített „öregtorony" a város jelenkori címerében. T Az első ismert oklevél, 1437-ből, mely Balassagyarmatot mezővárosként, azaz „oppidum"-ként említi.