Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)
ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai
A város társadalmában és közéletében jelentős szerepet játszottak a felekezeti különbségek és érdekek. Főispánok, alispánok, no meg városbírák, polgármesterek avagy ipartestületi elnökök választásánál nem egy esetben találhatjuk meg a felszín alatt a valódi okot, a vallási közösségek küzdelmét. Bár a város katolikus többségű volt, a megye politikai életében gyakorta az evangélikus felekezet képviselői játszottak vezető szerepet. Sztranyavszky Sándor például, mint az evangélikus egyház egyik világi vezetője, belügyi államtitkárként is híres volt felekezeti „elszólásairól". • A református vallás hívei csak a 20. századra erősödtek meg anynyira, hogy önálló gyülekezetet alkossanak. Ennek megszervezésében nagy szerepet játszott Zeke Kálmán (1845-1917) járásbíró, aki „ha az egyház anyagi érdekéről volt szó, órákig tudott kérlelni, vitatkozni, veszekedni, járni, írni, s hetekig tűrni, várni". A gyülekezet és a város fejlődése szoros öszszefüggést mutat. Az 1894-es tagnévsorában 80 fő szerepel: környékbeli birtokosok, városi és megyei hivatalnokok, katonák, vasúti tisztek és tanárok. 1899-ben alakult meg a gyülekezet presbitériuma, A A református egyház presbitériuma 1932-ben. Az ülő sorban jobbról a harmadik Antal Zoltán lelkész. A Evangélikus lelkészek Balassagyarmaton az 1930-as években. • A reformátusok temploma az Ady Endre utcában. a lelkészi teendőket ezekben az esztendőkben Nagy Gedeon diósjenei esperes végezte el. A Szegő Lajos tervei alapján felépült templomot 1904-ben avatták, ahol az első önálló lelkész, Kovács Sebestyén József, 1911ben kezdte meg szolgálatát. Növelte a gyülekezet tekintélyét, hogy Pályi Pál presbitert 1926-ban Nógrád és Hont vármegye főispánjává nevezték ki, Szenthe Kálmán gondnok pedig törvényszéki elnök lett. Antal Zoltán 1928-ban vette át a lelkészi feladatokat. Ebben az időben már 400—500 fő volt a gyülekezet létszáma, mely anyagiakban is gyarapodott. Hollósy Géza presbiter végrendeletében nyomdáját és egyik házát is a reformátusokra hagyta. A háborúban kisebb károkat szenvedett a templom, ablakai betörtek, berendezése tönkrement, a kályhákat elvitték. Romlásnak indult a