Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

Vilimmel testvériesen megosztottam, és amit az óvodára kéregető kezek azonnal el is vettek tőlünk. Vilim mint kitűnő kuglizó szerezte be jórészt zsebpénzét." • A katolikus elemi iskola új épülete, a Nemzeti Iskola 1834-ben készült el, ahol immár három teremben folyt a tanítás; innét költözött 1910-ben az emeletes Templom (ma Szabó Lőrinc) utcai épületbe. Az evangélikusok régi iskolája az 1833—1848-ig latin nyelvet is oktató úgynevezett centrális iskola, algimnázium volt. Ebben az időben a módosabb szülők tanulni vágyó gyermekei ezt az iskolát látogatták. 1848 után az egytanítós, egy tantermű iskolába egyre kevesebben íratták gyermeküket — a többség a katolikus elemit vagy a zárdát választotta. Bérces Lajos igazgatása alatt élte második fénykorát az evangélikus elemi: 1929-ben négy tantermesre bővítették, és a visszatérő bizalom jele, hogy a harmincas években egyetlen evangélikus tanuló sem járt más helyi iskolába. Az izraelita elemi 1851-ben nyílt meg hét tanítóval és egy tanítónővel, a századfordulón már 240 diákkal. A tanítók száma 1930-ra ötre, a diákoké pedig 150 alá csökkent. Az iparos- és kereskedőinasok oktatása az ipartársulat támogatásával 1880-ban kezdődött. • A megyeszékhely lakói már az 1830-as években — bár a szalmatetős katolikus elemi összedőléssel fenyegetett — gimnáziumot szerettek volna a városban. Divény István jegyző és társai a pozsonyi országgyűlésen is jártak emiatt, de nem sok eredménnyel. Gimnázium helyett polgári fiú- és polgári lányiskola nyílt a hetvenes években. Ferenc József látogatása 1894-ben és az ezredéves ünnepségek jó alkalmat kínáltak a régi tervek megvalósítására: közadakozásból, a vármegye és a helyi pénzintézetek támogatásával 1900. szeptember l-jén elkezdődött a tanítás az állami főgimnáziumban, a volt polgári átalakított épületében. Az iskola 1921-ben vette fel Balassi Bálint nevét, és három évvel később reálgimnáziummá alakult. A Scitovszky János cserkészcsapat mellett több ifjúsági egyesület is működött az iskolában: zenekör, Madách-önképzőkör, Vöröskereszt Egylet, Antal Zoltán református lel-