Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

volt. A legtöbb lehetőség természetesen a férfiak számára volt adott. Nincs új a Nap alatt: a vadásztársaság vadászatai a kikapcsolódás mellett az üzleti, hivatali kapcsolatok kiépítésének, ápolásának voltak a színterei. Ennél is nagyobb dolgok dőlhettek el az úri kaszinóban. Itt ugyanis a fő időtöltés az újságolvasással összekötve a társadalmi és politikai események, hírek megbeszélése volt. A hajnalig tartó kártyacsaták mellett szelídebb mulatság volt a biliárd. A kávéházak, vendéglők száma a 19- század végén — jeleként a város fejlődésének — nőtt meg hirtelen. Sokszínű vendégkörükhöz éppúgy tartoztak iparosok, hivatalnokok, mint kereskedők. A vármegye székhelyén 10-15 vendéglő és 5-6 nagyobb szálloda működött. 1904-ben nyitotta meg Tóth István a Rák Szállót, a Szerb utca bejáratánál volt a Zichy, a mai városháza helyén pedig a Magyar Király. A Balassa nem csak konyhájáról, de egy törzsvendégéről is méltán híres volt: „Mindjárt Dessewfy Elek most is valami tréfára készül, mert felkel és egy kerek asztalnál magányosan vacsorázó fiatalembernek bemutatta magát, A Cservenyák György gyógyszerész híres baráti társasága a balassagyarmati szőlőkben. T Fáy András balassagyarmati ügyvéd és családja. A Selmeczy Sándor cukrász (középen) és baráti társasága. T Baráti társaság a századfordulón. A kép bal szélén Jeszenszky Kálmán plébános ül.