Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

A település szerkezetében a tipikus házaformáival is jól elkülöníthető paraszt negyed, a Lúdvagy Hídfertály házai előtt kinn volt a lóca. A gazdaszszonyok és a megfáradt, öreg férfiak és a gyerekek mindennapos esti szórakozása az egész napos fárasztó munka után a gazdasszonyoknak egy kis szomszédolás, beszélgetés, pletyka, ének, az öregek meséi egymásnak és a gyerekeknek. A hétköznapokon persze az utca volt a társas élet színtere. A vásár pedig ünnepnapot jelentett, lehetett az heti, vagy az igazi, az országos. A gazda, aki jó vásárt csinált, betért a számos pálinkamérés, kiskocsma egyikébe, áldomással pecsételni meg az alkut. Az ünnepnapokon, az élet nagy eseményeinél nekik is valamelyik cigánybanda adta a zenélt, szüreti mulatságon, vagy az aratás után, lakodalmakon néha szlovákul, máskor magyarul szólt a dal, járták a táncot. A szőlőművelés nem csak a parasztság mindennapjaihoz, megélhetéséhez tartozott hozzá — több iparos, hivatalnok, kereskedő bírt az Ipolyon túl egy kis szőlőt, présházat. A szabadságharc utáni zavaros időkben - de sokan az azt követő évtizedekben is - sokan a pincesoron merítették a bátorságot a pohár fenekéről. Késő éjszakán a városba visszatérő zajos társaságok törték meg a csendet. • A középosztály társas és közösségi életének még számos színtere