Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

lentek meg vidékünkön. így egykor talán a keresztény bolgár állam területéhez tartozott az a hely is, ahol 900 táján a honfoglaló magyarok Gyarmat törzsének tagjai megalapították a mai települést. • Városunk alapítóinak magyar voltát a Gyarmat név teszi vitathatatlanná. A név tanúskodik egykori lakóinak katonai szolgálatáról és hadrendi beosztásáról. Jelentése máig tisztázatlan, talán csak annyit mondhatunk róla biztosan, hogy török eredetű szó. A ^ Kárpát-medencében közel két tucat település viseli még ma is ezt a nevet, sőt, hasonló hangzású helységnevek a távoli Baskíriában is előfordulnak. • Miután a Kadocsa, /0 Szovárd és Huba vezette magyar sereg 902 táján elfoglalta Nóg rád várát, megkezdődhetett az Ipoly-völgy megszállása. Az a hely, ahol a Gyarmat törzs megtelepedett és Gyarmat falu létrejött, utak találkozásánál, a belső védő gyepű közelében, tehát stratégiai helyen feküdt. Az akkori határok védelmére, az Ipoly északi partjára telepített Nyék, Keszi, Kóvár, Kér, Kürt, Gyarmat hadakkal szemben (Balassa)gyarmatnak — a déli parton — tipikusan hídfő szerep jutott, itt volt a folyó legforgalmasabb átkelőhelye. Talán az Alföldről észak felé irányuló kereskedelem egyik ellenőrző állomásaként is szolgált. * Gyar mat telepítése óta falu volt. Katonáskodó és dolgozó szabad emberek közössége, akik a falu határain belül osztatlan földközösségben (azt „nyílhúzás szerint" használva) gazdálkodtak, és — a nógrádi falvakban még a 18. században is élő ősi jogszokás szerint — közös ügyeiket a „falu füstinél" intézték, a bíró döntése szerint. • Időnként maga a király és kísérete is meglátogatta vidékünket. Különösen IV Béla fordult meg sokszor erre, a zólyomi vadászterületekre utaztában. Fényes napok lehettek ezek a település lakói számára, de egyben fárasztóak is, hisz a kíséret élelmezéséhez és ellátás hoz szükséges javakat nekik kellett előteremteniük. A település ugyanis a kezdetektől Hont várához tartozott, a vármegyék kialakítása óta Gyarmat katonanépe várjobbágyként • Az Ipoly folyó vidéke a honfoglalás korában, Belitzky János szerint