Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

párnák gúlába felrakva, egy vagy két festett láda, polc, asztal és néhány szék, némelyik csak durván faragva. - A katolikusoknál az előtér falán szentképek, a polc körül edények lógnak, az evangélikusoknál csak nagyon tisztán tartott különböző edények láthatók, a Biblia pedig a különleges almáriumban vagy az asztalban, esetleg a tartógerenda mögött szokott lenni. - A padló döngölt agyagból van, mint a szérűben, melyet az ünnepekkor beszórnak szénával. A módosabbaknál deszkapadló is előfordul. Az épület mellett áll a tehénistálló, ól a malacoknak, nyitott fészer az ekének, kocsinak, néhol meg az udvaron gémeskút is van. Csűr nincsen, mert a gabonát nem csépelik. Minden ház be van kerítve, vagy élő sövénnyel, vagy agyagból tapasztott kerítéssel. - A parasztházaknál is vannak kertek, de sajnos elhanyagoltak. Az ablak alatt a fal mellett pad, vagy agyagból tapasztva, vagy A Csizma próba a balassagyarmati vásárban (1949). ^ Vásározók az italmérésnél 1913-ban. A Városiak és vidékiek találkozása: piaci képek a régi Óvárostérről, valamikor az első világháború előtti évekből. gyeptéglából kirakva vagy pedig egy darab fahasáb. A kapuk előtt takaros kis lócák vannak, mert az a szokás a városban, hogy ha beesteledik, a gazdasszonyok kiülnek a padra beszélgetni." • A paraszti életforma legnagyobb eseményei a mindenkori vásárok voltak. Itt cseréltek gazdát az áruk és a hírek, szerelmek szövődtek és nagy haragok születtek. Ahogyan Mikszáth Kálmán leírása megőrizte a számunkra a gyarmati vásárt: „Nagy sürgés-forgás van a mi falvainkban minden hétfőn reggel. A szekerek ki vannak tolva az udvarokra, kifelé igazított rudakkal. A boltosnál húsz—harminc kocsikenőcs-ládácska fogyott el hajnal óta. Az országúton szekér szekeret ér sűrűn, közbül vagy útszélen gyalog mennek festői tarkaságban emberek és állatok. Tótok a messze falvakból, magyarok