„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Mohos Mária: A határ elválasztó és összekapcsoló szerepe a magyar–szlovén határszakaszon

1. TÁBLÁZAT: A hetési települések népességszámának alakulása 1784-1991 között Település 17841787 1851 1910 19301931 19601961 19701971 19801981 19901991 1. Bödeháza 154 132 420 435 354 267 194 111 2. Gáborjánháza 217 214 466 478 422 298 202 154 3. Szíjártóháza 123 110 190 192 164 124 96 66 4. Zalaszombatfa 181 124 259 246 177 167 127 87 1-4. összesen: 675 580 1335 1351 1117 856 619 418 5. Göntérháza 192 191 417 393 339 305 273 244 6. Kámaháza 87 96 150 144 193 167 160 125 7. Radamos 379 379 658 565 491 467 398 356 8. Zsitkóc 175 321 286 308 274 242 205 175 5-8. összesen: 833 987 1511 1410 1297 1181 1036 900 1-8. összesen: 1508 1567 2846 2761 2414 2037 1655 1318 A gazdasági potenciál hiánya miatt a hetési falvakban nem épültek templomok és iskolák. A nyolc falu lakói valamennyien a dobronaki - később lendvavásárhelyi - plébániához tartoztak, és a templom mellett lévő, a helyitől elkülönülő „hetési" temetőbe temetkeztek. Dobronak a magyar-szlovén/vend nyelvhatáron, Lendva és Muraszombat között kb. félúton kialakult kisközpont, amelynek lakói a középkorban szabadosok voltak. A török hódoltság után nem tartozott az Esterházy-uradalomhoz, hanem ferences szerzetesek telepedtek le benne, s Mária Terézia 1775-ben megerősítette korábbi mezővárosi privilégiumait. Ez a mezőváros volt a hetési települések egyik piacközpontja, itt épült a hetési híveket is befogadó templom, s itt működött római katolikus iskola. Dobronak relatív fejlettségű piacközponti szerepköre annak következménye, hogy a település tájhatáron, a Lendva-sík és az Alsó-Őrség - alacsony dombság - találkozásánál alakult ki, ahol a dombság déli lejtőin a szőlőtermesztésnek is kedvező feltételei voltak. (Külső-Hetés keleti peremén Csesztreg, déli végén Alsólendva hasonló jelentőségű. Csesztreg plébániájához 13 falu tartozott, és a falunak római katolikus iskolája is volt. Alsólendva stratégiai jelentőségű helyen lévő váras település, uradalmi központ és egyházi igazgatási centrum, esperesi székhely is volt. Plébániájához Külső-Hetés déli falvai - Bánuta, Hidvég, Hosszúfalu -, valamint a Lendva folyó és a Tenketönk (Lendva-hegy) közötti települések tartoztak. Valószínű, hogy mind a három település a Szent István által elrendelt templomépítés eredményeként vált helyi jelentőségű központtá.) A XVIII. század utolsó harmadában lényeges egyházszervezeti változások zajlottak le Magyarországon, amelyek a hetési falvakat is érintették. Ez a terület - mint Zala vármegye része - a XI. században a Veszprémi egyházmegyébe tartozott, majd a Szent László által alapított Zágrábi püspökség része lett (1093). Mária Terézia 1777-ben alapította a Szombathelyi püspökséget, amely a korabeli Zala vármegye nyugati területeit - így a hetési településeket is - magában fog550