„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Mohos Mária: A határ elválasztó és összekapcsoló szerepe a magyar–szlovén határszakaszon

MOHOS MÁRIA A határ elválasztó és összekapcsoló szerepe a magyar-szlovén határszakaszon' Az első világháborút lezáró békerendszerek Nyugat-Magyarországon több kistájat vágtak át. E tájak közül a Hetes, az Őrség és a Vend-vidék található a mai magyar-szlovén határ két oldalán.

1 „Hetes: táj a Lendva és a Kerka között. A hét számnév származéka, de a részletek bizonytalanok. A hagyomány szerint eredetileg hét olyan községet jelölt, amelynek nevében -háza volt az utótag : Gálháza, Pálháza, Nyakasháza, Szíj gyártóháza, Gáborjánháza, Bödeháza, Gön térháza. Elfogadhatatlan az a vélekedés, hogy a Hetes tájnévnek »Nemeshetés vidéke« az értelme. Nemeshetés Göcsejben van, Zalaegerszegtől délkeletre."

2 A Hetessel mint néprajzi tájjal foglalkozó szerzők a gazdálkodás, a háziipar, a népi építészet, a szokások és hagyományok, valamint a népviselet alapján, bár alapvetően a Lendva és a Kerka folyók között, de a fentieknél jóval több települést soroltak a Hetes területéhez. Bellosits Bálint szerint 22-30 falut,

3 Gönczi Ferenc monográfiája alapján „Hetes vidékéhez 17 községet és 15 pusztát, telepet, majort s lakott helyet számítunk".

4 Ekkor Nyakasházapuszta és Gálpálháza már nem önálló település, hanem Zalaszombatfához tartozik. „E vidék, némelyek szerint hét, »háza« és »lakos«-végeztetű azon községek után nyerte volna elnevezését, melyeket a törökpusztítás után az e vidéken megtelepedett ferencrendi barátoknak adtak. Ez valószínűtlen. A »hetes« származásával nem tudunk beszámolni."

5 A Lendva és a Kerka közötti, északról az Alsó-Őrség, délről a Tenke tömbje által határolt kis relief energiájú terület tehát a Hetes. Ezen a tájon a mai települések 165-168 méter tengerszint feletti magasságon alakultak ki, határukban kevés volt a szántó, sok a rét és a legelő, az ártéri erdő, valamint a mocsaras-lápos terület. Ezek az adottságok kicsi területű, kis népességű falvak kialakulását tet* Készült az OTKA támogatásával (T 02669). 1 A továbbiakban a hetési települések között évszázadok alatt kialakult, majd a határváltozások következtében megszakadt, és Szlovénia önállóvá válása óta részben újjáéledő kapcsolatokat mutatom be. - A Mura-Dráva határ kialakulásáról lásd a kötetben Csóti Csaba tanulmányát. 2 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp., 1980, 274. 3 Bellosits Bálint: A hetési faház. Ethnographia, 1897/1-2.; uő: A hetési magyarság viselete. Néprajzi Értesítő, 1903. 4 Gönczi Ferenc: Göcsej, s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevont ismertetése. Kaposvár, 1914, 27. 5 Uo. 28. 548