„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Zeidler Miklós: Irredenta kultusz Magyarországon a két háború között

hajtásához anyagi támogatását is kértek, az osztály azonban a komolytalannak ítélt ötletet tartalmazó kérvényt rövid úton elutasította és ad acta tette.

18 A revíziós mozgalom vezetői és az eszme élharcosai körül szintén kialakult egyfajta kultusz. Apponyi Albert, Herczeg Ferenc, Rákosi Jenő, Urmánczy Nándor neve a húszas években már összefonódott a revízióval, és a közvélemény természetesen Horthyt, Bethlent és Telekit is a revizionizmus nagy alakjai közé sorolta. Az első hely mégis az 1927-ben nagyszabású magyarbarát sajtókampányt indító lord Rothermere-t illette, s az őt övező páratlan rajongás számos formában kifejezésre is jutott. Itt nem a különböző egyesületek és politikai szervezetek rendezvényeire, akcióira gondolunk, hanem az „egyszerű emberek" őszinte és megindító gesztusaira. A rajongás nem mindennapi zálogai voltak azok az ezerszámra küldött ajándékok: „Díszes albumok és cifrán faragott pásztorbotok, allegorikus szobrok, (...) pipák, fokosok, kulacsok, mezőkövesdi menyecske- és csikósbabák, ódák és himnuszok cifra kéziratai, népies hímzések, tökmagból szerkesztett koronák és egyéb csodák, százféle elképzelhetetlen kacat, amit Magyarország vidéki fészkeiből a hazafias lelkesedés küldött Rothermere címére." Ezek elhelyezésére Rothermere londoni palotájában külön szobát kellett berendezni. Az előkelő környezetben mindez persze „idegenszerűen primitív, kissé barbár és erősen orientális benyomást tesz. De azért megható, szívbemarkoló: egy bajbajutott nép ezerhangú jajkiáltása Őhozzá, akiről feltételezi, hogy tud segíteni" - írja emlékezéseiben Herczeg Ferenc, aki 1929-ben a lordnál tett látogatásakor maga is látta a kollekciót.

19 Az irredenta kultusz másik nagy megnyilvánulási területe az irodalom volt, amely a legkülönfélébb színvonalú műveket termetté.

20 A korszak kiemelkedő költői, írói - többek között Illyés Gyula, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond - is közöltek olyan írásokat, amelyek a történelmi Magyarország elvesztése fölötti fájdalomban fogantak. Programszerűen azonban egyikük sem foglalkozott a témával, s mivel e művek hangvétele és tartalma inkább elégikus, valójában nem is sorolhatóak az irredenta irodalom körébe. Kosztolányi Dezső már 1920-ban összeállította, majd 1928-ban átdolgozott kiadásban is megjelentette a Vérző Magyarország című, színvonalas irodalmi alkotásokat is tartalmazó kötetet, amely címéhez méltóan a veszteség fölött érzett fájdalom hangján szólalt meg. Egészen más volt Reményik Sándor alias Végvári esete, aki csakugyan az irredenta költészet reprezentánsa volt, sőt abban külön klasszist képviselt. Ő volt vitathatatlanul a legszenvedélyesebb hangú irredenta szerző, akinek költeményeihez nem a kord ivat, hanem a mélyen átélt személyes élmény adta az ihletet. Régi álma, hogy „nemzetének harsonája" legyen, a Végvári-versekkel 18 Ágoston Lajos és Rózsási József levele a Külügyminisztériumnak, 1934. január 10. Magyar Országos Levéltár, K 28 (Miniszterelnökség, Nemzetiségi és kisebbségi osztály iratai), 216. cs., 473. t, 1934-L-15063. sz. 19 Herczeg Ferenc: Hűvösvölgy. Bp., 1993,148-149. 20 Trianonnak a magyar irodalomra gyakorolt hatásáról olvashatnak még Pomogáts Béla tanulmányában. 77