„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Zeidler Miklós: Irredenta kultusz Magyarországon a két háború között
Mindemellett rendszeres tiltakozó gyűlések zajlottak a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján is. Először 1926. június 4-én került gyászfátyol a Szabadság téri irredenta szobrokra, a következő évtől pedig már rendszeresen és egyre nagyobb tömegek részvételével tartottak itt gyűléseket, amelyekhez az 1928-ban felállított országzászló és az irredenta szobrok tökéletes kulisszát alkottak. Itt került sor 1930. június l-jén a tizedik évforduló megemlékezéseire; ennek végén a nagygyűlés közfelkiáltással elfogadta az előre elkészített határozatot is, mely „az ezeréves magyar birodalmat öt részre daraboló hóhérbékét a történelem legsötétebb gaztettének" nyilvánította. 16 Hasonló külsőségek közepette zajlottak 1930-tól kezdve a Magyar Revíziós Liga vidéki tagtoborzó gyűlései is, melyeknek viszonylag hamar kialakult a koreográfiája is. A házakat fellobogózták, a nagygyűlés kezdetén a helyi dalárda irredenta műveket énekelt, majd a város és a Revíziós Liga vezetői mondtak gyújtó hatású beszédeket. A tisztikar megválasztását követően - ez általában a közélet és az egyházak vezető alakjaiból állt - újabb irredenta dalok és versek következtek, majd az egyház, az iskola és a családok képviselői szólaltak fel. Végül a tömeg közös imát mondott, majd táviratban üdvözölte a kormányzót, a Revíziós Liga elnökségét és Rothermere-t. 17 A magyarországi irredenta kultusz fönntartásában, erősítésében fontos szerepet játszottak azok a nagy nyilvánosság előtt zajló monstre akciók, amelyek a nemzeti erények kidomborításával, a szellemi és lelki erő fölmutatásával mintegy vigaszt és programot nyújtottak a széles közvélemény számára. Ezek az események nemegyszer - közvetve vagy közvetlenül - a külföld figyelmének fölkeltését, rokonszenvének megnyerését is célozták. Közismert a históriája annak a két kiváló repülősnek, akik Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) nevű gépükkel 1931 júliusában átrepülték az Atlanti-óceánt. Endresz György pilótát és Magyar Sándor navigátort a mátyásföldi reptéren díszes fogadóbizottság várta - sajnos azonban Mába, mivel az óceánrepülők, miután több távolsági és sebességi rekordot is megdöntötték, üzemanyaguk fogytán kénytelenek voltak Bicske határában a szántóföldre levitorlázni. Ez az esemény indított két „katonaviselt, a tengert ismerő, a Revízióért harcolni kész hazafit", Ágoston Lajost és Rózsási Józsefet arra, hogy 1934 első napjaiban sajátos propagandisztikus teljesítmény ígéretével ajánlják magukat a revízió szolgálatába. A Miniszterelnökség Nemzetiségi és kisebbségi osztályához, a kormányszintű revíziós propaganda egyik legfontosabb közvetítő hivatalához eljutott levelükben írták: „A tervünk egy magunk tervezett uj típusú motor csolnakkal Budapestről indulva a Dunán le a Fekete tengeren, Boszporusnál át az Égéin, Földközin és a Gibraltári szorosson át az Atlanti Óceánon New York-ig jutni. A Justis for hungaria, hozott egy dicsőséget szép Magyar hazánknak, s mi szeretnénk a másodikkal a Revíziót szolgálni!" Tervük végre16 Pesti Hírlap, 1930. június 3., 1. 17 Egy ilyen tipikus nagygyűlés leírását lásd: Mosonvármegyei revíziós-nap Magyaróvárait 1931. június 14-én. [MosonlMagyaróvár, 1931. 76
