„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Mohos Mária: A határ elválasztó és összekapcsoló szerepe a magyar–szlovén határszakaszon

részben az erős helyi közösségeknek, részben a magyar, illetve kétnyelvű alsó fokú oktatási intézmények működésének köszönhető.

16 A határ elválasztó vagy összekötő szerepéből a korábban szoros kapcsolatban lévő települések hosszú időn át a negatív elemeket érzékelték. Kedvezőtlen volt a határ két oldalán élők rokoni-baráti kapcsolataiban az 1945 utáni közel két évtizedes időszak, amikor a Magyarország és Jugoszlávia között megromlott viszony lehetetlenné tette az érintkezést. Az országos kapcsolatok normalizálódása után kevés volt a határátkelőhely, nem teremtődtek intézményes keretek. Pozitív változások Jugoszláviában az 1974-es alkotmány bevezetésével következtek be. Ez az alkotmány elismerte a köztársaságok szuverenitását és autonómiáját. A Jugoszláv Alkotmány alapján a köztársaságok - így a Szlovén Szocialista Köztársaság is - saját alkotmányt dolgoztak ki. Az SZSZK Alkotmánya a 4. fejezetben külön foglalkozik a magyar és az olasz kisebbség sajátos jogaival, melyek között az anyanyelv szabad használata, a nemzetiségi kultúra és a nemzetiségi szimbólumok elismerése is szerepel. Az alkotmány kimondja a nemzetiségi nyelv egyenjogúságát a nemzetiségileg vegyes területen, lehetővé teszi a kétnyelvű oktatást, a köztársaság kötelességévé teszi a nemzetiségi oktatás, sajtó és kulturális élet fejlesztését, az ehhez szükséges szakemberek képzését és az eszközök biztosítását, valamint támogatja a nemzetiségek kapcsolatát az anyaországokkal. A szlovéniai magyarlakta - így a külső-hetési - települések esetében ez azt jelentette, hogy az óvodákban és az iskolák alsó tagozatán két nyelven taníthattak, aminek következtében a szlovén gyerekek is megtanulhattak magyarul. A felső tagozatban a magyar irodalmon és nyelvtanon kívül évfolyamonként egy-egy tárgyat, valamint a történelem magyar vonatkozású részét tanulhatták a diákok magyarul. A program folytatásaként 1981-ben kétnyelvű középiskolát alapítottak Lendván, és ugyanebben az évben a Maribori Pedagógiai Akadémián megkezdte működését a magyar tanszék. Az anyanyelv és a tájékoztatás szempontjából fontos magyar nyelvű sajtó- és rádióadás 1958-tól létezik Szlovéniában. Az 1974-es alkotmány hatására mindkettő megújult, s a ljubljanai televízióban megkezdték egy magyar nyelvű, szlovénul feliratozott műsor sugárzását. A fenti intézkedések nem állították meg a Lendva környéki magyarság fogyását és arányának csökkenését, de valószínűleg jelentősen mérsékelték azt. A határ másik oldalán a XX. század vége Jugoszlávia felbomlását, Szlovénia önállóságát hozta. Szlovéniában 1991. december 23-án népszavazáson döntöttek az önálló, független szlovén állam létrehozásáról, melynek megalakulását 1990. június 26-án jelentették be. Az új állam a két elismert kisebbségét - a magyart és az olaszt - az úgynevezett pozitív diszkrimináció elvéből kiindulva támogatja. Az állami támogatás eredményeként a szlovéniai magyarság kulturális központja Lendva, ahol a magyar nyelvű sajtó (a Népújság című hetilap és a Muratáj című folyóirat), rádióstúdió (napi 5,5-7,5 óra magyar nyelvű műsort sugároz) és televíziós stúdió koncentrálódik. A városban működik a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, amelynek fenntartását a szlovén állam finanszírozza. Ez az 16 Általában a jugoszláviai magyar kisebbség demográfiai helyzetéről lásd a kötetben Sebők László tanulmányát. 556