„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Hornyák Árpád: A Bácska határainak változása 1919–1920-ban

Az említett szakértők ismertették a jugoszláv delegációval, hogy milyen elvek alapján fogják meghatározni a Vajdaság, így Bácska határait is.

12 Kifejtették, hogy Bácskában és Baranyában a délszláv és a magyar lakosság közötti viszony lesz a döntő, de megígérték, hogy a délszláv kategóriába beleértenek majd minden szlávot, míg a németeket semleges elemnek fogják tekinteni. Barátilag javasolták a jugoszláv békedelegációnak, hogy a statisztikai adatok összeállításánál és a nemzetiségi megoszlást bemutató térképek elkészítésénél törekedjenek a teljes objektivitásra és ragaszkodjanak a tényekhez, valamint hogy a Bánátban, Bácskában és Baranyában úgy vonják meg a követelt határt, hogy a kívánt területeken a szlávok abszolút többségben legyenek.

13 Ez utóbbi tanácsot különösen Bácskában és Baranyában okozott gondot megfogadni, mivel még azzal a kedvezménnyel is, hogy minden szlávot a délszlávok közé soroltak, meglehetősen nehéz volt elérni az 51%-ot. Éppen ezért jugoszláv részről igyekeztek bizonyítani azt, hogy a Bácskában, akárcsak Baranyában és a Bánátban, a magyarok közül sok az olyan nagycsaládos tisztviselő, akiket a magyar kormány szándékosan helyezett a szláv körzetekbe, akiknek nincsenek mély gyökerei ezen a vidéken, és akik a magyar közigazgatás megszűntével önszántukból elköltöznének.

14 Ennek ellenére is nehéz volt olyan követelést összeállítani, amelyet tárgyilagosan meg lehetett védeni, pedig jugoszláv részről követeléseik alátámasztásánál még azokat a szerbeket is beszámították, akik Magyarországon maradtak.

15 Éppen ezért a hivatalos bácskai követelésekben, amelyeket a jugoszláv delegáció február 18-án terjesztett a békekonferencia elé, nagy szerepet kapott a számokkal való bűvészkedés. Nem kívánunk belefolyni a részletekbe, ezért csak a végeredményt közöljük, amelynek lényege, hogy a jugoszláv delegációnak - kétségbe vonva a magyar statisztikákat - sikerült a követelt bácskai területeken a hivatalos és becsült adatokkal végzett különböző számtani műveletek eredményeként 300 ezer szláv lakost felmutatni a tisztviselők, a magyar állami hivatalnokok és vasutasok stb., illetve a 18 ezer zsidó levonása után maradt 200 ezer magyarral szemben.

16 A gazdasági érvelésben arra helyezték a fő hangsúlyt, hogy a mezőgazdasági terményekben gazdag Bácska folyói, a Duna és a Tisza predesztinálják a terület délszláv államhoz kerülését, mivel Belgrád és a Morava Vardar völgye felé folynak, így szállítva a gabonában szegény területekre gabonáját.

17 Kiemelték továbbá azt, hogy mivel a városi lakosság többségét szlávok alkotják, és mert a föld is nagyrészt az ő tulajdonukban van, a területen gazdasági, intellektuális fölényben vannak a többi etnikummal szemben. Megfogadva az angol és az amerikai szakértők tanácsát, kevéssé fog12 Elmondták, hogy a legfontosabb és legmérvadóbb szempontok az etnikai viszonyok lesznek. Gazdasági és katonai szempontokat ugyancsak figyelembe fognak venni, de a többi érvek, mint például a történelmiek, teljesen mellékes szerepet fognak játszani. Stanojevic, Stanoje: i. m. 85. 13 Stanojevic, Stanoje: i. m. 86. 14 Zapisnici... i. m. 344. 15 Stanojevic, Stanoje: i. m. 89. 16 Zapisnici... i. m. 343-345. 17 Zapisnici... i. m. 343. 531