„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Ormos Mária: Trianon és a magyar gazdaság

szűke, aminek a hátterében viszont az állt, hogy a világ meghatározó nagy bankjai és bankárjai mindent megtettek annak érdekében, hogy a világ visszatérjen a lehető legszigorúbb monetáris politikához, vagyis a pénzszűke állapotához. A magyar gazdasági törekvéseket és kudarcokat nem lehetséges e feltételek, e nemzetközi hálók figyelembevétele nélkül megérteni, de még vizsgálni sem. Ami mármost az alapvető kereskedelmi bajokat illeti, ezek magyarázatában a magyar mezőgazdaság elmaradottságának nyilvánvalóan elsőrendű helye van, annak okai viszont már távolról sem ugyanilyen világosak. A magam részéről kételyeim varrnak egyrészt afelől, hogy vajon helyénvaló-e egyáltalán a feudális jelző használata - de ezzel a kérdéssel most nem kívánok foglalkozni -, másrészt viszont még alaposabb kételyeim vannak azt illetően, hogy a magyar gazdaság elmaradottságának okai döntően a nagybirtokrendszerben rejtőztek és egy radikális földreformmal megoldhatók lettek volna.

10 E kételyeket két jelenségcsoport táplálja. Az egyik oldalon az a nyilvánvaló tény, hogy a nagybirtokrendszer fennmaradása vagy modernkori kialakulása több országban nem vált végzetes - és még kevésbé végleges - akadállyá, sem magának a mezőgazdaságnak, sem az egész gazdaságnak a fejlődésében.

11 Ugyanakkor ismertek - főként Európában - olyan nemzeti mezőgazdasági ágazatok, amelyekben a Magyarországon már-már középbirtoknak tekintett kisbirtoktípus volt, illetve lett a meghatározó, és ennek ellenére egészen jól reuzált,

12 sőt van arra is példa, hogy eredményesen lehetett gazdálkodni ennél kisebb földterületek tipikusnak tekinthető birtoklása esetén is. Ebből az én olvasatomban az következik, hogy a tipikus birtoknagyság önmagában véve nem feltétlenül meghatározó az eredményességre vonatkozóan, és emiatt eleve további okot vagy okokat kell keresni, ha egy mezőgazdaságot hanyatlani vagy egy helyben topogni látunk. A mások oldalon viszont jól ismert a világháború utáni években a többé-kevésbé radikális földfelosztások egész sora, amelyek viszont ahelyett, hogy eredményre vezettek volna, kb. egy évtized alatt újratermelték a szegénységet és a kilátástalanságot.

13 Ebből viszont az következik, hogy egy földreform vagy földosztás önmagában véve szintén nem oldja meg a mezőgazdasággal kapcsolatos problémákat, hanem a megoldásnak akkor is számos további elemére kell tekintettel lenni, ha egy gyökeres föld birtokrendezés végbemegy. Hozzáteszem ehhez, hogy benyomásom szerint minél radikálisabb volt a földfelaprózás a többi feltétel teljesülése nélkül, annál kisebbnek látszik problémamegoldó hatása. Azt gondolom tehát, hogy a földdel kapcsolatos magyar mítoszt felül kellene vizsgálni ahhoz, hogy valóban a problémák gyökeréig áshassunk. Ami maE felfogás végigkísérte a Horthy-korszakot a baloldal egy részén és a radikális jobboldalon. 1945-ben széles körű egyetértéssel találkozott, szinte általános vélekedéssé vált a visszatekintő történeti irodalomban, és túlélésével máig találkozni. Iowa államban a tipikus farmerbirtok 1000 hektár körül mozog, és a spanyol vagy az olasz nagybirtokok távolról sem tűntek el. Ezek a 30-40 hektár között mozgó kisbirtokok, amelyek több európai országban jellegzetesnek mondhatók. Többek között ez történt a legradikálisabb földreformot végrehajtó Lettországban és Észtországban, valamint Romániában is. 49