„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Eke Pálné Zamárdi Ilona: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határváltozások és hatásuk a megye gazdaságára és társadalmára

5.2. A II. világháborúval kapcsolatos területváltozások

20 1938-ig állt fenn ez a közigazgatási állapot, amely a 4. ábrán megszemlélhető. Azt követően bonyolultan alakult az egyelőre egyesített vármegyék helyzete, s tragikusan az ott élőké. Az 5. ábra tükrözi a 1938-tól a bécsi döntések nyomán történő terület-visszacsatolásokat. Megyeterületünk a megtért területeknek nevezett 1938-as, 1939-es, 1940-es és 1941-es területrész-visszaadásokból az első háromnál volt érdekelt. 1938-ban, a Felvidék egy részének visszaadásakor

21 Bereg egy darabja, majd egy év múlva, Kárpátalja Magyarországhoz csatlakozásakor többi területe is visszakerült. A Vásárosnaményi járás így ismét a Beregszász székhelyű Bereg megye része lett. A volt szatmári járások 1940-ben szerveződtek eggyé a visszakerült Szatmár megye többi részével, s a megyeszékhely ismét Szatmárnémeti lett. A Trianon után ideiglenesen összekapcsolt s Mátészalka megyeközponttal funkcionáló csonka megye tehát kettévált, területei az eredeti közigazgatási egységekhez, Bereghez és Szatmárhoz kerültek. 5. ÁBRA: Szabolcs, Szatmár és Bereg megye (1941) Az újraszervezett beregi magyar közigazgatás azonban nagyon rövid életű volt. A szovjet csapatok előnyomulásával a kárpátaljai harcok idején már szétesett Trianonnal elcsatolt területei először Csehszlovákiához, majd a Szovjetunióhoz kerültek. Az előrenyomuló szovjet hadsereg mindazonáltal röplapokon azt tudatta a lakossággal, hogy visszaállítja a régi közigazgatást, illetve helyükön 20 Dikán Nóra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye története (1944-1950). In: Szabolcs-SzatmárBereg megye monográfiája... i. m. 439^195. 21 Az első bécsi döntésről lásd a kötetben Pritz Pál és Sallai Gergely tanulmányát. 452