„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Eke Pálné Zamárdi Ilona: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei határváltozások és hatásuk a megye gazdaságára és társadalmára

4. TÁBLÁZAT: Szabolcs-Szatmár megye részesedése a történelmi vármegyékből Név Területi arány (%) Népességi arány (%) Szabolcs 98,5 98,9 Szatmár 28,4 30,2 Bereg 12,1 11,1 Ung 0,5 0,8 Ugocsa 0,1 km

2 A Magyarországnak megmaradt Beregi-Tiszaháton létrehozták a Vásárosnaményi járást, s összevonták a Szatmár megyéből itt maradt Mátészalkai, Csengeri és Fehérgyarmati járással, valamint Ugocsa 0,1 km

2-nyi területével, s ezzel kialakult Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye 2116 km

2-en, Mátészalka központtal (1930-ban 149 642 főt számlált). Szabolcshoz odacsatolták Ung megye két települését, Záhonyt és Győröcskét, s néhány község két megye közötti cseréje után létrejött Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye 4669 km

2-en, ugyancsak 1930-ban 394 924 főnyi lakossággal. A megye székhelye természetesen Nyíregyháza maradt. 4. ÁBRA: Szabolcs és Ung, Szatmár, Ugocsa és Bereg megye (1938) 451