„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Oláh Sándor: Kormányzati fejlesztések a Székelyföldön, 1940–1944

A gazdatanfolyamokat a téli és kora tavaszi időszakban szervezték 1941 ben Csíkmenaságon, Csíkszeredában, Homoródszentpálon, Csíkszentkirályon.

99 1943 telén Nyárádszeredán, Kézdivásárhelyen, Karcfalván, Madéfalván, Nagygalambfalván az EMGE állami támogatással zöld mezőgazdasági és pásztorképző tanfolyamokat szervezett.

100 Tavasszal Szépvíz, Homoródszentpál, Homoródszentmárton hasonló tanfolyamok színhelye.

101 1944 februárjában Marosvásárhelyen gyógynövénybeváltó tanfolyam indult. A tél és a tavasz folyamán Kászonújfaluban, Nagytusnádon, Taplocán és Torján 141 résztvevővel szervezett az EMGE három hónapos tanfolyamokat.

102 A „zöldmezőmozgalom" keretében több helyen zöldmezőgazdasági és pásztorképző tanfolyamokat szerveztek, 1941 őszén Udvarhely megyében a két tanfolyamnak 52 résztvevője volt.

103 7. Pénzügy, hitelellátás A tőkeszegény erdélyi magyar kereskedelem és ipar hitelellátását a kormányzat kedvezményes hitelakciókkal támogatta. Az ipari, kisipari tevékenységhez „a tőkét a Nemzeti Önállósítási Alap bocsátja rendelkezésre", az intézmény egy banktisztviselő szerint „a gazdasági átállás egyik leghatékonyabb eszköze". A magyar királyi minisztérium 1937/4600 ME sz. rendelete létesítette, az 1941. évi 1700 sz. rendelet alapcélként „a gazdasági és szellemi foglalkozási ágak körében önálló pálya alapítására törekvő és támogatásra utalt érdemes és alkalmas egyén pályakezdésének előmozdítást" jelöli meg. A kölcsönösszeg után a kamat legfeljebb 2% lehetett.

104 Az 1941-1944 közötti támogatások társadalmi méreteit jelzi, hogy amikor az 1945-ben életbe lépő román adminisztráció intézkedett, hogy az „1940 után az Önállósítási Alap segítségével önállósult iparosok és kereskedők iparengedélyét meg kell szüntetni" Erdélyben, „4000 magyar kereskedő és iparos engedélyét szüntették meg".

105 A pénzügyi támogatás egy másik formája a nyeremény kölcsön: „Kormányzatunk a megszállás alatt annyit szenvedett, visszatért területek gazdasági, kulturális és szociális újjáépítésére százmillió pengős erdélyi nyereménykölcsönt bocsátott ki."

106 1941-ben a mezőgazdasági hitelek folyósításának egyik intézménye az „Országos Földhitelintézet Fiókja Kolozsvárott megkezdte működését, célja lútelnyújtás és telepítés".

107 99 Erdélyi Gazda, 1941. április, 178., 186., 228. 100 Erdélyi Gazda, 1943. március, 123-144. 101 Erdélyi Gazda, 1943. április, 183. «2 Erdélyi Gazda, 1944. április, 157. 103 Az EMGE munkája... i. m. 129. 104 Szakács Gusztáv: A Nemzeti Önállósítási Alap Erdélyben. Hitel, (8 évf.) 1943/4., 204. 105 Kelemen Sándor: Az erdélyi helyzet. A Magyar Parasztszövetség kiadása, Bp., 1946, 21. 106 Az EMGE munkája... i. m. 55. 107 Erdélyi Gazda, 1941. április, 152. 393