„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Eördögh István: Az olasz kormány és a Vatikán állásfoglalása a román offenzíváról 1918–1919-ben

eredményeitől megnyugodva maga Gasparri bíboros-államtitkár is arról tájékoztatta Valfrét május 9-én, hogy „... a magyar egyházi és politikai események fájdalommal töltötték el a Szentatyát, (...) de (...) tekintettel a helyzet fokozott javulására, a Szentatya pillanatnyilag nem lát tanácsosnak semmiféle konkrét lépést"

25 a budapesti nunciatúra létesítése érdekében. Az természetesen érdektelen volt a szentszéki diplomácia számára, hogy a bolsevizmustól a román és a csehszlovák katonai intervenció révén történő megszabadulás nem az ország számára jelentette a „helyzet javulását". 4. A Tanácsköztársaság elleni román offenzíva Peano tábornok, az olasz katonai misszió vezetője, Romániában 1919. január 27-én tájékoztatta a miniszterelnököt: „Ma elrendelték a mozgósítást. További hadosztályokat állítanak fel. Az a cél, hogy elegendő erőt gyűjtsenek össze Bukovina, Erdély és a Bánát elfoglalásához a román lakosság védelme érdekében a bolsevikokkal és a partizánokkal szemben.. ."

26 Románia nemcsak azért volt hajlandó a kommunizmus katonai leverésének egyik főszereplőjévé válni, mert ezzel lehetősége nyílt az ország területének számottevő gyarapítására - elsősorban Besszarábia, Bukovina, Erdély, Bánát és Dobrudzsa bekebelezésével -, hanem mert a számos baloldali népi megmozdulással szemben meg kívánta védeni az alkotmányos monarchia létét, a Hohenzollern-Sigmaringen uralkodóház trónját és a hatalmon lévő kormányt.

27 A román antibolsevizmus részletes leírását találjuk az olasz békedelegáció Románia politikai és gazdasági helyzetéről szóló jelentésében: „Bratianu kormányfő kihirdette a rendkívüli állapotot, a mozgalmakat kegyetlenül leverték, tömeges kivégzések és bebörtönzések követték az eseményeket. A kommunista rendszer magyarországi hatalomra jutása után valós és félelmet keltő fenyegetéssé vált a bolsevik mozgalom kiterjedése Romániára is, aminek valószínűségét csak növelte az ország rendkívül lehangoló társadalmi és gazdasági állapota."

28 A forrás ugyancsak részletesen elemzi az ország katasztrofális gazdasági és társadalmi helyzetét.

29 E rendkívül súlyos társadalmi, gazdasági problémák megoldására Románia a katonai agressziót választotta Magyarország ellen, amihez a kedvező alkal25 REÜSZKL, Gasparri instrukciói Valfré nunciusnak, 1919. május 9., No 89877. 26

OHTA,R E-8, 76. gy.,l.f. 27 „1919-ben Romániában a törvényhozó hatalmat a szenátus és a képviselőház gyakorolta. A szenátusnak 127 nyolc évre választott tagja volt, valamint nyolc nem választott tagja, az ortodox egyházmegyék mindenkori püspökei. A képviselőháznak 185 tagja volt, akiket négy évre választottak. Fontos megjegyezni, hogy a széles körűnek tűnő választójog a valóságban meglehetősen korlátozott volt a cenzuson alapuló választókörzetek felállításának következtében (7,5 millió lakosra csak mintegy 80 ezer választó jutott). A végrehajtó hatalmat a király és a nyolctagú kormány gyakorolta, amelynek feje ekkoriban a liberális Ion Bratianu volt/' Lásd uo., katonai, politikai hírek Romániáról, 1919. július, 12-14. 28 Uo. 13. 29 Uo. 14-15. 371