„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Fleisz János: Nagyvárad vonzáskörzetének és funkcióinak beszűkülése Trianon után

kapott a kulturális misszió tudata. Az urbanizáció megtorpant, az elért eredmények nincsenek arányban a város egykori igényeivel és mértékadó jellegével. A város eltolódásokat szenved típusában, arculatában, funkcióinak jellegében, rangsorolásában. Egészében véve kialakult a frontier jelleg, a határmentiség, amely rányomta bélyegét a városban végbemenő folyamatokra. Nagyvárad nem lett „halott" város, de - elvesztve lendületét - a stagnáló vidéki városok közé zuhant vissza. A városok elrománosítását hivatalosan is fő stratégiai célként meghirdető román politika nem tudta a városi kultúra hagyományosan magyar jellegét megváltoztatni. Trianon után a betelepítésekkel módosították ugyan a nemzeti összetételt, de a több évszázados fejlődést nem tudták ellensúlyozni. Nagyváradon az egyensúlyvesztés csak a XX. század második felében bevezetett nagyobb szabású és általában erőszakos intézkedések hatására indult el. Ennek az lett az eredménye, hogy napjainkban a lakosság nemzeti összetétele a magyarok és románok tekintetében nagyjából az 1930-asnak a fordítottja.

26 Úgy gondolom, hogy az erdélyi, bánsági és partiumi magyar városok múltját, két világháború közötti, majd pedig az azt követő küzdelmét és jelenét ma is ismernünk kell, noha ezeknek a városoknak a többsége már elvesztette magyar jellegét. Ezek a városok hordozói egy fényes múltnak, tanúi egy letűnt évezred álmainak, mementói egy szomorú sors beteljesülésének. 26 A magyarság ellehetetlenítésére lásd még Kánya József tanulmányát. 364