„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Fleisz János: Nagyvárad vonzáskörzetének és funkcióinak beszűkülése Trianon után

Nagyvárad Románia városai között a 8. helyen állt. A hasonló sorsra jutott, szélesebb értelemben vett Erdély városaihoz képest nagyobb eltolódás nem történt mindössze Kolozsvár előzte meg.) Másodszor: a feldolgozás különbségei miatt nem mindig lehet összehasonlítani az 1910-es és az 1930-as adatokat. A lakosság nemzetiségi összetételének változásait követve, összehasonlítva a két adatsort, mégis számos következtetést vonhatunk le. 1. TÁBLÁZAT: Nagyvárad lakosságának anyanyelv szerinti megoszlása 1910-ben és 1930-ban Népesség 1910 1930 Növekedés Népesség fő % fő % (fő) Magyar 58 421 91,0 55 039 66,6 -3 382 Román 3 604 5,6 20 914 25,3 17 310 Német 1416 2,2 1 118 1,4 -298 Jiddis 4 111 5,0 4 111 Egyéb 728 1,2 1505 1,7 777 Összesen 64169 100 82 687 100 18 518 Forrás: Thirring Gusztáv (szerk.): A magyar varosok statisztikai évkönyve. Bp., 1912; Recensamäntid general al populatiei Románéi. Bucure§ti, 1930. A magyarok aránya a számottevő visszaesés ellenére is kiemelkedő. A románok száma gyorsan növekedett, és már a város lakosságának több mint egynegyedét alkották. A németek száma enyhe visszaesést mutat. Míg az 1910-es népszámlálás adatai nem mutattak ki egyetlen jiddis anyanyelvűt sem a városban, két évtizeddel később számuk igen magas. Ennek oka főleg az a törekvés, amely által az 1930-as népszámlálást végzők igyekeztek a zsidó lakosságot leválasztani a magyarokról. A többi nemzetiség aránya csekély, együttesen sem érték el a két százalékot. Árnyaltabb képet kapunk, ha az anyanyelv szerinti összetételt kiegészítjük a vallás szerintivel. 2. TÁBLÁZAT: Nagyvárad lakosságának vallás szerinti megoszlása 1910-ben és 1930-ban Felekezet 1910 1930 Növekedé Felekezet fő % fő % s (fő) Római katolikus 19 819 30,9 18 132 21,9 -1687 Református 19 459 30,6 20 394 24,7 935 Zsidó 15 155 23,6 19 838 24,0 4 683 Görögkeleti 4 649 7,2 14 394 17,4 9 745 Görög katolikus 3 385 5,3 8 161 9,9 4 776 Evangélikus 1377 2,1 995 1,2 -382 Unitárius 150 0,2 121 0,1 -29 Egyéb 175 0,3 652 0,8 477 Összesen 64169 100 82 687 100 18 518 Forrás: Thirring Gusztáv (szerk.): A magyar városok statisztikai évkönyve. Bp., 1912; Recensämäntul general al populatiei Románéi Bucure§ti, 1930. 354