„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Hajdú Zoltán: A magyar földrajztudomány országszemlélete Trianon előtt és után

tekinthetőek abszolút pontosnak, az adatok a modern földmérés egész országra kiterjedően történő befejezése után válhatnak majd minden tekintetben pontossá. Hunfalvy rakta le az ország természeti földrajzi egysége szemléletének alapjait, amikor megfogalmazta: „A magyar birodalom általában véve természeti viszonyaiban világosan kifejlett jelemmel bíró, földirati egyedség; határai tehát, kevés kivétellel természetesek, azaz hegygerinczek és folyók által jelölvék."

6 Hunfalvy a magyar birodalmat természeti viszonyaiban minden tekintetben egy gazdag, nagyra hivatott, természetes államtérként írta le, mely a korszakban jelentős természeti erőforrások többségével rendelkezik. A nagy, természeti földrajzi szempontból egységes, természeti erőforrásokban gazdag államtér a magyarságtudat egyik meghatározó tényezőjeként jelent meg.

7 A hagyományos államismerettani műveken túl a népesség problematikája kívülről került be a magyar földrajzi elemzésekbe. Az 1870-es népszámlálás eredményeinek publikálása, illetve Keleti Károly monografikus feldolgozása

8 után a szűkebb értelemben vett földrajzi elemzésekben is előtérbe került a népesség, majd a soknemzetiségűség problematikája. A magyar földrajztudomány intézményesülése az 1870-es évek elején rövid idő alatt ment végbe. A Magyar Földrajzi Társaság (MFT) megalapítása, tudományos folyóiratának (Földrajzi Közlemények) megjelentetése, a Budapesti Tudományegyetemen az első magyar földrajzi tanszék létrehozása (Hunfalvy János lett az első professzora) új lökést adott a magyar földrajztudomány fejlődésének. Az 1870-es években az ország társadalmi, gazdasági, közigazgatási problémáinak elemzése egyre szélesebb területet foglalt el a magyar földrajztudományon belül. Az 1876-ban kialakított új közigazgatási területi felosztás a földrajzi elemzések egyik legfontosabb területi keretévé vált.

9 A XIX-XX. század fordulóján megjelent nagy szintézis

10 már tudatosan vállalta fel, hogy egyszerre adjon teljességre törekvő természeti, demográfia, gazdasági, politikai stb., valamint területileg specifikus képet az országról. Minden gond ellenére Magyarország úgy jelent meg ezekben az elemzésekben, mint egy nagy, erős, nagyra hivatott állam. A magyar földrajzi elemzésekben az Osztrák-Magyar Monarchia problematikája csak kiegészítő jelleggel bírt Magyarországhoz képest. A legtöbb elemzés megelégedett annak megállapításával, hogy a 677 ezer km

2 területű és 57,5 millió lakosságszámú Monarchia térbeli egységét (1. ÁBRA) a történelmi Magyarország biztosítja, e nélkül nem lenne semmilyen létjogosultsága a Monarchiának. A magyar atlaszokban is háttérbe szorult Magyarországhoz képest a Monarchia 6

Uo. 112. 7 Hajdú Zoltán: A magyar államtér változásainak történeti és politikai földrajzi szemlélete a magyar földrajzi irodalomban 1948-ig. Tér és Társadalom, (9. évf.) 1995/3-4., 111-132. 8 Keleti Károly: Hazánk és népe a közgazdaság és a társadalmi statistika szempontjából. Athenaeum, Bp., 1871. 9 Ballagi Károly - Király Pál: A Magyar Birodalom leírása, különös tekintettel az 1876. évi XXXII. törvényczikkre. Athenaeum, Bp., 1878. 10 Czirbusz Géza: Magyarország a XX. évszáz elején. Polatsek, Temesvár, 1902. 34