„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Kánya József: Erdély regionális fejlődése a XX. században
A Szovjetunió összeomlása után Románia többi kelet-európai társával együtt biztonságpolitikai szempontból légüres térbe került. Románia is, jelentős problémái ellenére, igyekszik a jelenlegi bizonytalan helyzetéből egy biztonságosabb térséghez tartozni, úgy gazdasági, mint védelmi szempontból. Az első pillanattól felvette a kapcsolatot a különböző európai szervezetekkel, valamint a NATO-val, ezzel az európai integráció göröngyös útjára lépve. Románia euroatlanti integrációja még eléggé a messzi távolban van, habár egy esetleges térségbeli konfliktus felértékelheti stratégiai szerepét (lásd koszovói válság), felgyorsítva a NATO-hoz való csatlakozást. Ez azonban még nem jelenti az Európai Unióhoz való csatlakozást is. Természetesen más uniós csatlakozás előtt álló kelet-európai ország is küszködik saját határain belül regionális különbségekből adódó problémákkal (pl. Magyarország esetében Nyugat- és Északkelet-Magyarország), de közel sem olyan mértékben, mint Románia. Erdély és Románia többi területei között óriási különbségek vannak, amelyek megkérdőjelezik az egész ország együttes csatlakozását. Nem szeretnék megalapozatlan jóslatokba bocsátkozni, de véleményem szerint a probléma már most, napjainkban adott, és ez a gazdasági fejlődéssel csak felerősödhet. A gazdaság eltérő fejlődéséből és földrajzi elhelyezkedéséből adódóan Erdélynek nagyobb esélye lenne egyedül mielőbb az Európai Unióhoz csatlakozni, mint Románia többi területével egyszerre. Erdély szerepe eddig is nagyon jelentős volt Románia életében, de napjainkban rendkívül felértékelődött. Románia olyan szomszédokkal van körülvéve, hogy a Nyugat felé, az Európába vezető üt csak Magyarország irányában képzelhető el, Magyarországhoz pedig Erdélyen keresztül kapcsolódik. Románia úgymond törésországként is felfogható. Ezt több tényező is alátámasztja: A Kárpátok vonala földrajzilag is kettéosztja az országot, tulajdonképpen ez az oka a gazdasági és kulturális különbségeknek. Erdélyben teljesen más az infrastruktúra, még a Monarchia idején épült (ez annyira jól sikerült, hogy mind a mai napig ezt használják, a románok csak elhanyagolható fejlesztéseket eszközöltek), más a települések szerkezete, vonzáskörzete. A nyugati kereszténység határa a brassói Fekete templomnál van (a történelem folyamán mindig is kultúrák között folyt a harc, az Európai Unió nem biztos, hogy szívesen látna egy ortodox népességet), más az emberek mentalitása, képzettsége. Erdélyben volt telekkönyvezés, ugyanez nem mondható el a Kárpátokon túli területekről, ennek hiánya hátráltatja a külföldi tőkebefektetéseket, mert nehezen lehet tisztázni a tulajdonviszonyokat. A fentiekben megemlített tényezők mellett az sem elhanyagolható, hogy a Kárpátok külső peremén nincs olyan régió, gazdasági erőközpont, ami szervesen kapcsolódna Erdélyhez. A Kárpátokon túli román területeken jelentős gazdasági központok: Bukarest, Ia§i, Craiova, Galati, Braila (dunai kikötők) és Constanta fekete-tengeri kikötő. Ez utóbbi három város szerepe felértékelődhet, amennyiben a páneurópai közlekedési hálózat valóra válik 5 (a légi, a közúti és a vízi útvonalak egymást szervesen kiegészítik). 5 Erdősi Ferenc: A transz- és páneurópai hálózatok. A közlekedés szerepe az Európán belüli kohézió erősítésében és a fejlettségbeli kiegyenlítődésben. (Magyarország az európai regionális együttműködésben). 51. 341
