„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Kánya József: Erdély regionális fejlődése a XX. században

ra, hogy a közvélemény figyelmét elterelje az ország valós problémáiról és hatalmát legitimizálja (pl. marosvásárhelyi események, 1991. március 15.). A román társadalom azon része, amely elvesztette állását, korábbi, viszonylag biztos megélhetését és perifériára szorult, könnyen mobilizálható. Az interetnikus konfliktusok tulajdonképpen csak Erdélyben - Erdélyen belül is inkább a vegyes lakosságú területeken, kevésbé a Székelyföldön - jelentkeznek, amely történelmi hagyományaiból adódóan egy soknemzetiségű terület, ahol az uralkodó kultúrát a most kisebbségben élő magyarság és németség honosította meg. Románia esetében talán a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az országot sok olyan térségből tákolták össze, amelyek a történelem folyamán más fejlődési pályát futottak be. Jelentős az egyes térségek között a gazdasági, kulturális különbség, jelen esetben Erdély és a Román Királyság (Moldova, Havasalföld) területei között. A mintegy hetvenéves román uralom alatt a központi hatalom intézkedéseivel próbálta az országrészek és a régiók közötti különbségeket kiegyenlíteni, ami valójában nem Moldva és Havasalföld Erdélyhez való felfejlődését hozta, hanem az utóbbi bizonyos mértékű elbalkanizálódásával járt. Romániában - elsősorban Erdélyben - a kommunista rendszer alatt az iparosítás a térség etnikai összetétele megváltoztatásának volt alárendelve. A Székelyföldön ez nem volt olyan méretű, mint Erdély nagyobb városaiban. A románok betelepítése itt pártvonalon (belügy, katonaság) zajlott. A lakótelepek építésével próbálták homogenizálni az erdélyi, a moldvai és a havasalföldi lakosságot, az életfeltételeket azonos szintre hozni, a kommunista embertípus kialakításával egy homogén társadalmat kialakítani. Mindezek ellenére nem sikerült a lényegesen nagy fejlődési különbségeket leküzdeni, esetleg csak közelíteni egymáshoz az eltéréseket. Ezek a megmaradt különbségek napjainkban egyre jobban felerősödnek. A korábbi, erősen centralizált, az egyes területeket egybetartó bukaresti hatalom megszűnte után a gazdasági, kulturális különbségekből, az eltérő földrajzi elhelyezkedésből adódóan egyre inkább érvényesülnek és erősödnek az országot szétfeszítő centrifugális erők. Az elmúlt hetven év bebizonyította, hogy a kulturális lépcsőfokokat nem lehet kettesével átlépni. A hetvenéves román nemzeh projekt nem sikerült, mert minden fejlődés egy organikus építkezés eredménye. 339