„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Kánya József: Erdély regionális fejlődése a XX. században

ahol az 1930-as román népszámlálás Csík megyében 82,2, Háromszéken 80,6 és Udvarhely megyében 91,8%-os magyar többséget mutatott ki. A másik jelentős magyar vidék a román-magyar határ mentén húzódó Partium Szatmárnémetitől Aradig. A két magyar többségű vidéket egy románok által dominált, de jelentős magyar szigeteket is magában foglaló terület köti össze (Mezőség, Kalotaszeg, Szilágyság). Az erdélyi etnikumok település és lakhely szerinti megoszlására jellemző volt, hogy a városi lakosság döntő többsége magyar és szász, a románság nagyrészt vidéken élt. Az 1910-es népszámlálás a városlakók több mint 60%-át egész Erdélyre nézve magyarként regisztrálta. A németek aránya a dél-erdélyi, hagyományosan szász városokban volt jelentős, de a románokkal együtt az összterület szintjén elmaradt a 20%-tól. A román uralom után jelentős változás következett be. A hatalom kegyetlenkedései elsősorban a városok magyar lakosságát érintették. A sorozatos elbocsátások csökkentették a magyarság létszámát, a Kárpátokon túli területekről való betelepítések pedig növelték a románság arányát az összlakosságon belül. 1910-ben Erdély városaiban 480 ezer magyar (62%) és 152 ezer román (19%) élt. Ezek az adatok az 1930-as népszámlálás alkalmával már 431 ezerre (45%), a románok esetében 330 ezerre (34%) módosultak. Az erdélyi városok jelentős része 1930-ban még magyar többségű volt (Nagyvárad,

3 Kolozsvár, Szatmárnémeti, Arad, Marosvásárhely stb.). 4. ÁBRA: Közigazgatási beosztás 1930-ban Lirrmlleriliiri.il de pl«» li de »f»4 1 ; 1 200 000 Jelenlegi megyehatár LimlU leriiori.ll de ni • judelului f 1£ fP "" 3 A Trianon hatására Nagyváradon bekövetkezett változásokról Fleisz János tanulmányában olvashatnak részletesen. 336