„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Tóth József – Trócsányi András – Elekes Tibor: A térszerkezet változásai Erdélyben a XIX. századtól napjainkig
A nyugattal kialakítandó kapcsolatok a délkelet-északnyugat irányú térszerkezeti vonalak felerősödését segítik elő. Az Európai Unió irányába kapcsolatot képező Közép-Európa kialakult vagy kialakulóban levő térszerkezete hatással van a mai romániai térszerkezeti rendszer változásaira. A magyarországi (európai E jelzésű) autópálya-hálózathoz történő kapcsolódás tervei előnyben részesítik Arad környékét. A megépítésre kerülő romániai autópálya-szakasz a Maros alsó folyása mentén halad Nagyszeben, az Olt völgye, Pitesti és Bukarest, majd Konstanca irányába. Az országos fontosságú térszerkezeti vonalként megjelenő térség gazdasági fellendülése már napjainkban érezhető. Ezzel párhuzamosan a Petrozsényi-medencét, Vajdahunyad térségét, a Prahova völgyét és a Nagy-Küküllő völgyét magában foglaló vonalak mentén leértékelődési folyamat figyelhető meg. 2010 utánra tervezik a Belső-Erdélyt is átszelő Bukarest-Ploiesti-Brassó-SegesvárTorda-Kolozsvár-Nagyvárad, valamint a Bukarest-Buzau-Bákó-Suceava autópálya megépítését. Mindkét közlekedési folyosó térszerkezeti felértékelődést eredményezhet. 5. Összegzés A XIX. század végére, XX. század elejére kialakult kelet- és közép-európai régiók, régiókezdemények az első világháború után megváltozott, átértékelődött helyzetben folytatták fejlődésüket. A két világháború közti Romániában térszerkezeti vonalak felerősödése tapasztalható a történeti régiókban és e területeket összekötő térségekben. A második világháború utáni időszakban a helyi adottságok, erőforrások, a helyi társadalom elképzelései háttérbe szorultak, a gazdaság és a települések fejlődése, a térszerkezet a központi irányítás hatására változott. Az erőteljes iparosítás, építkezés eredményeként többnyire az észak-dél irányú térszerkezeti vonalak felerősödése a jellemző. Az 1989 utáni politikai rendszerváltozás a korainál jóval kedvezőbb helyzetet teremtett a regionális együttműködések számára is. A peremövezet, peremjelleg felértékelődése nyilvánvaló, kiváltképp, ha az sűrűbb textúrájú terek irányába biztosít kapcsolatot. A korábban iparosított területek leértékelődése mellett a délkelet-északnyugati térszerkezeti vonalak megerősödése figyelhető meg. Mára mindenki előtt nyilvánvaló, hogy egyrészt az összeurópai modellnek nincs reális alternatívája, másrészt a csatlakozás rendkívül gyötrelmes és eléggé hosszú, az egyes esetekben eltérő ideig tartó folyamat, így minden, ami lerövidíti a csatlakozást, minden érdekelt számára fontos. Ezért értékelődött fel KeletKözép-Európában is a regionális együttműködés problémaköre. Ide sorolható az államhatárokkal átvágott, centrum-vonzáskörzet relációkon alapuló kistérségi együttműködés, a nemzetközi regionális kooperáció vagy a nagyobb térségek államainak összehangolt fejlesztése is, amelynek jó esélyei látszanak körvonalazódni a román-magyar államhatár mentén. 12 12 Tóth József - Golobics Pál: i. m. 331
