„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Molnár Judit: Egy térség, ahol a határ elválaszt. Képek a Sajó és a Hernád közötti magyar–szlovák határvidék társadalomföldrajzi vizsgálataiból
zetének kiterjedtsége, valamint határon túli hatósugara is nagyobb. Aggteleknek csak Kecsővel van szorosabb kapcsolata a szlovákiai térségben: ez hagyományosan létező, leginkább kulturális és idegenforgalmi együttműködést jelent. Figyelemre méltó Nyíregyháza esete, amelynek hatása csakis a vizsgált térség szlovákiai szakaszán érvényesül, de ott több mint egy tucat településen jelezték, hogy oda járnak vásárolni ruhaneműt, illetve oda járnak vásárba. Köztudott, hogy Nyíregyházán nagy, úgynevezett KGST-piac működik, ahova több országból érkeznek árusok és vevők. Egy 1994-ben készített felmérés alapján az derül ki, hogy Szlovákiából nem mennek oda árulni. 10 A most készített vizsgálat viszont rámutat arra, hogy a Szlovákiában élők ismerik ezt a piacot, járnak is oda, mint vevők, de úgy tűnik, eladóként nem érdemes megjelenniük. A települések kapcsolat-hierarchiájának alapján elkészített térkép a vonzásközpontokat és a hozzájuk tartozó vonzásterületeket ábrázolja. (5. ÁBRA) Látható, hogy a magyarországi részen a nagy távolság ellenére is milyen nagy Miskolc jelentősége. Rajta kívül még Encs és Kazincbarcika birtokol nagyobb területet a vonzásközpontok közül. Putnok és Szendrő hatása néhány településre terjed csak ki, Edelényé és Ózdé pedig csak egy-két községre. Ózd térvesztése nagyon jelentős. A szlovákiai oldal települései a legközelebbi városhoz vonzódnak leginkább, így Tornaija, Rozsnyó, Szepsi és Kassa között oszlanak meg a vonzásterületek falvai. Az eredményeket összesítve megállapítható, hogy a magyarországi határ menti térség feltűnően városhiányos övezet, és közép-, illetve alsó fokú központokban sem. bővelkedik. Az itt élők szolgáltatásokkal való ellátottsága tehát nagyon alacsony szintű, s ez mindenképpen csökkenti a térség népességmegtartó képességét. A szlovákiai területen ebből a szempontból kedvezőbb a helyzet, kevésbé jelentkeznek azok a negatív demográfiai folyamatok, amelyek nálunk. 11 A két oldal együttműködéséről a szolgáltatások és vásárlások szempontjából elmondható, hogy a Szlovákiában élők gyakrabban és célirányosan keresik fel hazánkat, mivel nálunk kedvezőbbek az árak. Az áruválasztékban a két oldal között lényeges különbség napjainkban nincsen. A határ tehát nem zárt, létezik mozgás rajta keresztül, ennek fő irányait ebben az esetben a két ország áraiban jelentkező különbségek adják, illetve ha vannak, a vámkötelezettségek is befolyásolhatják. A vizsgálat azt mutatja, hogy ebben az átjárásban a vizsgált térség valamennyi szlovákiai települése érintett. Ám a magyarországi oldalról kevésbé és ritkábban mennek Szlovákiába, de ennek oka jelen esetben a kedvezőtlen árfekvés (kivétel az üzemanyag). 10 Kókai Sándor: A nyíregyházi ím. „KGST-piac" nemzetközi vonzása. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1995, 238-252. 11 Molnár Judit: A népesség alakulása egy határ menti térségben DK-Szlovákiában és ÉK-Magyarországon. In: Süli-Zakar István (szerk.): A földrajz jövője, a jövő földrajzosai. Debrecen, 2000, 410-417. 314
