„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Molnár Judit: Egy térség, ahol a határ elválaszt. Képek a Sajó és a Hernád közötti magyar–szlovák határvidék társadalomföldrajzi vizsgálataiból

Torna közvetlen környezetében fejti ki hatását. A szlovákiai területen őt megelőző Szepsitől mind vonzerejében, mind vonzásterületének nagyságában elmarad, de e település közelsége ellenére is kiemelkedő a szerepe. Ez bizonyítja azt, hogy még akkor is van létjogosultsága a szolgáltatások széles választékának, ha a közelben több nagyobb város is található, és a lakosságnak fontos szempont a távolság annak eldöntésében, hogy hova mennek ezekért. Bódvaszüas az első olyan település, amely a vizsgált határvidék magyarországi szakaszához tartozik, és az első község a szlovákiai Tornával, amelyek vonzerővel bírnak. Bódvaszüas vonzásterületének elemzése alapján megállapítható, hogy Tornával szemben kiterjedtebb a hatása, átnyúlik a határon túlra, érinti Tornát és vonzáskörzetét is, de intenzitása nem olyan nagymértékű, mint szlovákiai társáé. Krasznokvajdával egyedüli település, amely jelentősebb szerepkört képes betölteni a vizsgált térség magyar oldalán, mely tény megint csak azt jelzi, hogy az itt élők ellátottsága nagyon alacsony fokot ér el. A negyedik csoportba a 2 és 10 %o közötti települések kerültek: Pelsőc (6,6 %o), Rimaszombat (5,5%o), Gönc (2,9%o), Krasznokvajda (2,4%o), Szádalmás (2,4%o). Pelsőc, hasonlóan Tornához, leginkább közvetlen környezetére gyakorol nagyobb befolyást. A vonzásközponthoz közel található egy nagyobb város (Rozsnyó), melynek szerepköre messze meghaladja Pelsőcét, s ahogyan ezt Torna esetében is tapasztalhattuk - jelentőségét úgy tűnik ez mégsem csorbítja -, a közeli helységek életében fontos szerepet töltenek be ezek a közép- és alsó fokú központok. Rimaszombat vonzereje természetesen leginkább a Rimaszombati járásban jelentkezik, de távolabbi területekről is felkeresik időnként. Gönc a vizsgált térségen kívül fekszik, hatása átnyúlik az országhatáron túlra is. Az egykor még vármegyeszékhely funkciót is betöltő nagyközség az 1700-as évektől kezdve veszített jelentőségéből, és a trianoni szerződés óta végképp perifériára került. Az empirikus kutatás során felvázolt kapcsolatrendszere sejtetni engedi egykori szerepét, de ezek intenzitása a vizsgált térségben nem túl erős. Természetesen ez az érték nem Gönc teljes vonzerejét adja, hanem kifejezetten a vizsgált határ menti térségben jelentkező vonzerőt reprezentálja. Ez egyébként minden más vonzásközpontként említett településre is vonatkozik. Szádalmás és Krasznokvajda a környező települések alsó fokú központjai. Vonzerejük egyenlő értékű, ám teljesen más a helyzet a szlovákiai és a magyarországi térségben, ugyanis Krasznokvajda zsákutcás falvak számára biztosít némi szolgáltatást, minthogy a legközelebbi nagyobb települések (Encs, Edelény, Szendrő) nehezen megközelíthetők az ott élők számára. Beluszky Pál 1977-ben megjelent tanulmánya a községről és vonzáskörzetéről olyan problémákat vet fel, amelyek még ma is léteznek.

9 A népesség folyamatosan fogy, egyedül Krasznokvajda enged némi pozitív változásra következtetni, hiszen a lakosság száma itt az utóbbi nyolc-kilenc évben stagnál, illetve gyengén növekszik, de ennek oka leginkább az, hogy megszűnt az erős elvándorlás, sőt vannak évek, amikor ebben az időszakban pozitív vándorlási egyenlege van a községnek. A környező 9 Beluszky Pál: Krasznokvajda - egy alsó fokú központ (?) gondjai a Csereháton. Földrajzi Értesítő, (XXVI. évf.) 1977/3^. füzet, 349-386. 312