„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Molnár Judit: Egy térség, ahol a határ elválaszt. Képek a Sajó és a Hernád közötti magyar–szlovák határvidék társadalomföldrajzi vizsgálataiból

5. Vonzásközpontok a kiskereskedelem és a szolgáltatások igénybevétele alapján A határvidék inter aktusainak elemzésében a települések közötti kapcsolatrendszer vizsgálata a legelső helyen áll. Vajon mennyire kötődnek egymáshoz, illetve a megye vagy a tágabb környezet mely városaihoz vonzódnak inkább ezek a falvak? Fontos annak a megállapítása is, hogy a kutatási területen a térkapcsolatok mely formáival állunk szemben. Az mai államhatárok mentén Magyarországon alig százados sajátosságként, többnyire izolációs folyamatok következtében, olyan területek jöttek létre, melyek kapcsolatrendszerének intenzitása jóval gyengébb, textúrája pedig ritkább, mint a belső területeké.

4 A mai határ korábban tartós gazdasági és társadalmi kölcsön viszony ban lévő területeket vág ketté, melyek fejlődése és fejleszthetősége a határos államok politikai viszonyának függvénye.

5 Amint arról korábban is szó volt, a körülmények nem kedveztek Szlovákia és Magyarország együttműködésének. A KGST országainak politikai, gazdasági kapcsolataiban a centralizmus érvényesült: az együttműködő országok központjaik révén szervezték gazdasági kapcsolataikat. így a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy az ezekben részt vevő felek telephelyei vagy a felvevőpiac hol van az egyes országokon belül.

6 Ugyanakkor az egyes országok közötti közvetlen kapcsolatok merevvé váltak, a határok teljesen elválasztották és elszigetelték a határ menti területeket. Ez a jelenség egyértelműen letapogatható a vonzott területek vizsgálatával. Először a vonzásközpontok meghatározása történt kérdőívek alapján, úgy, hogy a következő kérdésekre kellett válaszolniuk a megkérdezetteknek: Hova járnak rendszerint: 1. bevásárolni a mindennapi szükségleteiket kielégítő árucikkeket, 2. ruházati cikkeket, 3. iparcikkeket. Valamint mely településekre járnak 4. vásárba, 5. gázpalackot cserélni, 6. szórakozni, 7. színházba, 8. moziba, 9. fodrászhoz, 10. szabóhoz, 11. cipészhez, 12. háztartásigép-szerelőhöz, 13. tankolni, 14. személygépkocsi-szervizbe. A kiértékeléskor a saját település nem számított, minden megnevezett más község vagy város egy-egy pontot kapott. Ezeket összegezve a települések különböző pontszámot értek el. Az összehasonlíthatóság miatt meg kellett határozni az egyes helységeknek a lehető legmagasabb vonzási értékét, amit akkor érne el, ha a fentebb felsorolt 14 esetben minden megkérdezett (765) azt a települést jelölte volna meg. Ez tehát 765x14, illetve ha az adott település a vizsgált térséghez tartozott, akkor a maximális vonzásértéket - mivel a saját település nem számított - úgy kaphatjuk meg, ha az adott településen vett minta elemszámát szorozva a 14-gyel, kivonjuk a 765x14ből. Ehhez lehetett viszonyítani azután a ténylegesen elért pontokat, azaz megvizsgálni, hogy milyen mértékű a vonzása az adott községnek vagy városnak. 4 Tóth József: A regionális fejlődés kezdetei és mai problémái a Kárpát-medencében. In: Pál Ágnes Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): Határon innen - határon túl. Szeged, 1996,27-47. 5 Kovács Zoltán: A határ menti területek központhályzatának átalakulása az első világháború után. Földrajzi Közlemények, XXXVIII. kötet, 1990/1-2., 3-16. 6 Aschauer, Wolfgang: Themen und Betrachtunstveisen. In: Pál Ágnes - Szónokyné Ancsin Gabriella (szerk.): i. m. 224-230. 309