„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Beluszky Pál: A modernizáció területi differenciái a századelő Magyarországán

összetétele - különösen Temes és Torontál vármegyében - rendkívül vegyes volt, községről községre is változott, sok nemzetiség élt egymás mellett (román, német, szerb, magyar stb.), s a korabeli Magyarországon az egyes nemzetiségek modernizációja között is igen nagy különbségek mutatkoztak. 4. 5. „Tradicionális" (alig modernizálódó) régiók Az ország „tradicionális" (a modernizációban elmaradt) területei két nagy összefüggő zónát alkottak az országban: 4. 5. 1. Kelet-Magyarország (Északkelet-Felvidék, Erdély, Krassó-Szörény vármegye) A kelet-magyarországi régió az országot övező helységkeret északi, északkeleti szárnyára s Erdélyre terjedt ki; területe kb. 112 ezer km

2 volt, lakóinak száma 5 390 000. A zónán belül elkülöníthető a Felvidék s Erdély északi előtere és maga a szűkebb értelemben vett Erdély. A Felvidék keleti harmada s Kárpátalja hazánk - Horvátországot nem számítva - legkevésbé modernizált, legelmaradottabb régiója, mind társadalmi tekintetben (pl. Máramaros 77,0%-os analfabetizmusát csak a horvátországi Lika-Krbava megye múlta alul, elhalálozottainak 18,7%-át kezelte orvos - de Árva vármegyében ez az arány 13,6%! -, utolsó volt a megyei rangsorban a pénzintézeti betétállomány egy főre jutó értéke alapján stb.), mind a gazdaság terén (pl. Szilágy megye a gyáripar jelenléte alapján a 71. - utolsó előtti -, Ugocsa a 69., Árva a 68., Szatmár a 61. és így tovább), mind pedig az urbanizáció szempontjából. Szilágy megye a legjobb helyezést a jelzálogkölcsönök értéke alapján érte el, ott a 49. volt. Máramaros a 48. helyre a nem agrárkeresők aránya alapján „jött fel" (a kedvezőtlen agráradottságok következtében). A mutatók összegzése után Árva a 66., Máramaros a 65., Szilágy a 63., Trencsén az 56., Ung az 54. így a régió megyéinek átlagos helyezése a megyék rangsorában a 72 megyét tartalmazó listán 55,3 (Horvát-Szlavonország megyéinek átlaga 59,8). Az elmaradás okainak puszta felsorakoztatása is hosszadalmas lenne (pl. szűkös természeti adottságok, csekély árutermelés, ennek következtében szerény városiasodás, szegény, iskolázatlan lakosság, a nemzetiségi összetétel - a korabeli Magyarország ligatúráktól leginkább béklyózott nemzetisége a ruszin volt, s többségük e régióban élt -, az okozatból okká váló kivándorlás stb.). Erdély ugyan a tradicionalizmus „bástyája" Magyarországon, ám korántsem egységesen fejletlen terület. S ez esetben a fejlettség és a modernizáció közötti különbségtétel szükségességét ismételten hangsúlyozni kell. Mert pl. az erdélyi fejlett, viszonylag fejlett területek, illetve helyi társadalmaik körében is tapasztalható a kiváltságőrzésre, a tradíciók fenntartására való törekvés (Szászföld, Székelyföld). Erdély nemcsak domborzatilag tagolt, hanem hosszú időn át közjogi helyzetét (Szászföld, Székelyföld, határőrvidékek, „megyék" elkülönülése), gazdaságtörténetét, nemzetiségi képét stb. tekintve is, s a modernizációs átlagértékek mögött meglehetősen nagy differenciák mutatkoztak. Erdély 16 megyéje 28