„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Ilyés Zoltán: Az 1938-as határváltozás és a felső-Bódva-völgyi németség (Mecenzéf, Stósz)

A mecenzéfiek küldöttséget menesztettek a döntés megváltoztatása érdekében a berlini külügyminisztériumba.

28 Szlovák részről felvetődött, hogy Stósz és Mecenzéf fejében - az etnikai konfliktusok és magyar megtorlás által érintett Nagysurányt akarják.

29 Mecenzéfről megüzenték Karmasinnak, aki úgymond élelmet akart vinni a szűkölködő településnek, hogy ne látogassa meg őket. A figyelmeztetés ellenére 1938. december 11-én mégis megérkezett, kétszáz fős, egyenruhás rendfenntartó (Ordner) kísérettel. Mindkét településen heves tüntetés fogadta: a hívei élén a Stószon és Mecenzéfen felvonuló Karmasin Volksgruppenführert kövekkel megdobálták és merényletet kíséreltek meg ellene.

30 Az esetnek az lett a következménye, hogy a Bódva-völgy Magyarországhoz csatolását - amelyről még tárgyalásokat folytattak - kategorikusan elutasították, hogy a terror győzelmének még a látszatát is elkerüljék.

31 Az eseményekre a pozsonyi Grenzbote heves cikkben reagált: „kommunisták, magyarónok és cigányok, valamint hazaárulók és terroristák" merényletéről írtak. A mecenzéfiek erre a „szepesi mozgalmakról mindig pártatlanul író Szepesi Híradóba?!" közöltek választ.

32 A települések bizonyos mértékű kettéhasadása magyarónokra és németpártiakra generációs kérdés is volt: felnőtt egy nemzedék, akik már német iskolákban, főiskolákon tanultak (sokan a Szudéta-vidéken) és az ifjúsági szervezetekben, sport- és kulturális egyesületekben megérezték a birodalmi német öntudat leheletét. A határváltozás nyomán néhány család átköltözött Jászóra, illetve Szepsire. Jászon 1941-ben 95 német anyanyelvű lakost regisztráltak, közülük csak 25-en vallották magukat német nemzetiségűnek. Az élelmiszerhiányt a Német Párt által szervezett áruelosztó központ (Warenzentrale) és a Raiffeisen Bank igyekezett megszüntetni. A 30-as évek elejéhez képest valóban enyhült a nélkülözés, ennek ellenére a Magyarországon dolgozók rokonaiknak rendszeresen csempésztek át élelmiszert. Az egyik ilyen illegális útvonal éppen Felső-Mecenzéf és Luciabánya között volt. (7. ÁBRA) Röviddel a második világháború kitörése előtt behívták a tartalékosokat. A közeli határ megint jó szolgálatot tett: a mecenzéfiek közül sokan, akik nem akartak Hitler seregében harcolni, átszöktek Magyarországra. 28 Szepesi Híradó, (76. évf.) 50. sz., 1938. december 10., 2.: „A meczenzéfiek küldöttsége Berlinben. A bécsi döntés értelmében Szlovákia területén maradt Mecenzéf község küldöttsége megjelent Berlinben a birodalmi külügyminisztériumban és kérte Németország hozzájárulását ahhoz, hogy a községet Magyarországhoz csatolják. A német Külügyminisztériumban kijelentették, hogy a bécsi döntőbírói határozat értelmében a bécsi döntőbíróság tagjai illetékesek. A meczenzéfi küldöttséget ennek megfelelően a bécsi döntőbírósághoz utasították." 29 Melzer, Rudolf: Erlebte Geschichte. Vom Umsturz 1918 zum Umbruch 1938/39. Eine Rückschau auf ein Menschen alter Karpatendeutschum. Karpatendeutsche Landmannschaft in Österreich, Wien, 1989,102.; Szepesi Híradó, (76. évf.) 51. sz., 1938. december 24. 30 Fabry Zoltán: Stószi délelőttök. Madách, Bratislava, 1968, 9. 31 Melzer, Rudolf: i. m. 115. 32 Szepesi Híradó, (76. évf.) 51. sz., 1938. december 17. 287