„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Ilyés Zoltán: Az 1938-as határváltozás és a felső-Bódva-völgyi németség (Mecenzéf, Stósz)

csatlakoztak. A kommunisták 1923-1937 között négyszer nyertek községi választásokat. Többek között Fábry Zoltán, a később „stószi remeteként" ismert antifasiszta csehszlovákiai magyar író is állt a község élén. 1938-ban szociáldemokrata vezetőt választottak a település élére, a kommunista és szociáldemokrata párt betiltása után a községet kinevezett németpárti polgármesterek vezették.

19 3. A Bódva-völgyi németek az első bécsi döntés után Az első bécsi döntés után mozgalom indult az új határ megváltoztatása érdekében.

20 A stószi és mecenzéfi mánták elsőrendűen gazdasági okokból Magyarországhoz szerettek volna kerülni. Itt kell megjegyezni, hogy sokan azért támogatták a Magyarországhoz való csatlakozást, mert azt látták, hogy a közlekedési kapcsolatok észak (Szomolnok) felé nagyon nehézkesek, és a vasútvonal is Szepsi és Kassa felé vezetett. (7. ÁBRA) Ezek a hasznossági, gazdasági szempontok - aminek természetesen voltak kulturális motivációi is - az akkori nemzetpolitikai viszonyok és a német Volksboden alapján szerveződő új európai térrend kapcsán nem voltak tolerálhatok.

21 7. ÁBRA: Mecenzéfés környéke az 1938-ban megállapított határvonallal az Első Bécsi Döntés (1938) utáni határvonal »••„„»» a Trianon-i határvonal *» «* ** 19 Uo. 362.; Guzsak, Ladislav: i. m. 381. 20 Az első bécsi döntésről, előzményeiről és hátteréről lásd kötetünkben Prüz Pál, valamint Sallai Gergely tanulmányát. 21 Kauer, Josef - Schürger, Johannes - Wagner, Klement: i. m. 95., 201. 285