„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Beluszky Pál: A modernizáció területi differenciái a századelő Magyarországán
3. TÁBLÁZAT: Budapest súlya az országban (1910)* Abszolút érték Budapest Mutató az országban Budapesten részesedése (%) Lakosságszám 18 064 533 880 371 4,8 Telefonbeszélgetés (1000) 171 951 71396 41,5 Takarékbetét-állomány (1000 korona) 3 861 277 768 496 19,9 Feladott távirat (1000 db) 9 209 2 427 26,4 Épületekre adott jelzálog (1000 korona) 1 196 376 733 373 61,3 Húszfősnél nagyobb iparvállalat dolgozói 392 939 128 358 32,7 Kereskedelemből élő kereső 278 104 64 881 23,3 A felsőoktatás hallgatóinak száma 14 021 8 675 61,9 * Horvát-Szlavonország nélkül 4. 2. Számottevő modernizációval jellemezhető régiók 4. 2. 1. Nyugat-Magyarország A nyugat-magyarországi „modernizációs ék" Pozsony, Mosón, Sopron, Győr, Komárom, Esztergom megyéket, Vas és Veszprém megye északi sávját foglalta magában, mintegy 1,7 millió lakost, 20 és félezer km 2-t A régió „élenjáró" volta kézenfekvő, meglepetést aligha okoz; forgalmi helyzete az államalapítás óta kitűnő. Nemcsak Bécs közelsége - a bécsi piac már a feudális korban ösztönözte a mezőgazdasági árutermelést, az agrárgazdaság modernizációját -, a BudapestBécs között a Duna mindkét partján korán kiépített közlekedési folyosók miatt, hanem a Duna vízi útja révén is, mely évezrede az ország legfontosabb közlekedési ütőere volt, s az agrárkivitel, főleg a szemes termények kivitele óta már a vasútépítkezések előtt „modern" - terménykereskedő, vállalkozó polgársággal rendelkező - városok kialakulását segítette elő. Ez a jó forgalmi helyzet korán, már 1848 előtt megindította a modernizációt, s azt „harmonikussá" tette: az agrárgazdaság modernizálása mellett (ipari növények termelése, modern technológiák, gépesítés, élelmiszeripar stb.) az urbanizációra - regionális centrumok (Pozsony, Győr) „fejlett" megyeszékhelyek (Szombathely, Sopron), erős középvárosok (Komárom, Esztergom) s sokrétű városi funkciókat ellátó járási székhelyek kialakulása -, az iparosodásra, mindezeken keresztül a lakosság vagyoni helyzetére, tájékozottságára, a ligatúrák felszámolódására kihatott (az írni-olvasni tudásban Mosón, Sopron, Győr, Vas, Veszprém, Esztergom vármegye az első tíz között található 1910-ben). 24
