„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Bacsa Gábor: Határviták Salgótarján térségében (Somoskő és Somoskőújfalu) 1921–1924

vasúti egyezmény figyelembevételével közös határállomásként jelöljék meg. A somoskői bazaltbányát illetőleg a csehszlovák követ kijelentette/ hogy hajlandó a legmesszebbmenő előzékenységet tanúsítani.

59 Az illetékes magyar minisztériumok képviselőiből megalakított magyar delegáció az érdemleges tárgyalásokat 1924. január 28-án délután kezdte meg a Külügyminisztériumban. Itt a cseh szakértők ismét öt vágány kiépítését, fordítókorong létesítését, nagyszámú helyiség és lakás építését kívánták. A magyar delegáció vezetője rámutatott arra, hogy amidőn Magyarország kénytelen külföldi kölcsönt felvenni, teljesen lehetetlen, hogy olyan beruházásokat eszközöljön, amelyek nem feltétlenül szükségesek. Ezért kérte a csehszlovák delegációt, hogy kívánságait a forgalom lebonyolításának lehetőségét szem előtt tartva minimálisra csökkentse. A csehszlovákok már a tárgyalások első napján elejtették az említett öt vágányra és a fordítókorong létesítésére vonatkozó kívánságot, de végleges választ nem adhattak, mert nem ismerték eléggé Sornosújfalu állomás helyzetét. Viszont a magyar szakértők sem foglalhattak e kívánságok tekintetében állást, mert nem tudták, hogy a csehszlovák impérium alatt nem történt-e az említett állomáson olyan változás, mely a csehszlovák tervek végrehajtását akadályozza, akár lehetetlenné vagy feleslegessé teszi. Ezért abban történt megállapodás, hogy a két delegáció szakértői január 29-30ra kiutaznak Somosújfalura, hogy a feltétlen szükséges munkálatokat a helyszínen megállapíthassák.

60 A visszatért két delegáció magyar szakértői kijelentették, hogy a csehszlovák szakértők részéről a legnagyobb megértéssel találkoztak, és hogy a csehszlovák szakértők legjobb meggyőződésük szerint csak olyan kibővítések és építkezések elvégzését kérik, amelyek múlhatatlanul szükségesek. Ezek a munkálatok a következők: - Két vágánynak mintegy 100-100 méterrel való meghosszabbítása Salgótarján irányába, - két tisztítógödör létesítése, - az iparvágány betorkolásának áthelyezésével egy raktár és vámvágány létesítése, - a hídmérleg áthelyezése az új raktárvágányra, - kibővített raktár és rakodó felépítése, - közös vizsgálóhelyiség és hivatalos helyiségek felépítése a felvételi épület és a raktár között, - két kaszárnyaépület, 22 lakás és két kisszertár építése.

61 A Magyar Királyi Államvasutak illetékes osztálya által elkészített költségelőirányzat szerint a fent említett kibővítések, építkezések, ideértve a kisajátítási költségeket, 335 ezer aranykoronába, vagyis 7000 koronás árfolyam mellett 2 345 000 000 magyar pap ír koronába kerültek volna. A közös pályaudvarokra vonatkozó cseh-magyar egyezmény szerint a területtulajdonos állam fedezi az ilyen címen felmerült költségeket. Ezekből saját terhére azonban csak azoknak a létesítményeknek a költségei esnek, amelyek kizárólag az ő céljaikat szolgálják. A két állam közös céljait szolgáló létesítmé59 Uo. ME általános iratok, Aide memorie/1924. 60 Uo. öl Uo. 246