„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921–1925
- jegyzőkönyvek; - geodéziai okmányok stb. 2. 6. A térképészeti alapanyagok biztosítása A békeszerződés 31. cikkelye kimondta: A különböző érdekelt államok kötelezik magukat, hogy a bizottságok rendelkezésére bocsátják a munkához szükséges összes okmányokat, nevezetesen a jelenlegi vagy volt határok megjelölésére vonatkozó jegyzőkönyvek hiteles másolatát, az összes meglévő nagyméretű térképet, a geodéziai adatokat, a megtörtént, de nyilvánosságra nem hozott helyrajzi felvételeket, a határfolyók árterületére vonatkozó felvilágosító adatokat. Ezeken felül arra is kötelezik magukat, hogy utasítani fogják a helyi hatóságokat, hogy a bizottságok rendelkezésére bocsássanak minden okmányt, nevezetesen tervrajzokat, katasztereket és telekkönyveket, továbbá hogy a bizottságoknak kívánatra a tulajdonjogi viszonyokra, a gazdasági forgalom irányaira vonatkozó adatokat és minden egyéb szükséges felvilágosítást megadjanak. A Pénzügyminisztérium XIII. B osztálya (Állami Földmérés) ennek szellemében 1921. november l-jén valamennyi határ menti pénz ügyigazgatósághoz, valamennyi állami földmérési felügyelőséghez, a budapesti Állami Földmérési Térképtárhoz, az Állami Háromszögelő Hivatalhoz, valamennyi kataszteri helyszínlelési felügyelőséghez és az Állami Nyomda igazgatóságához címzett körrendeletében szabályozta a térképészeti alapanyagok kiadását. 24 A körrendelet értelmében mindennemű térképészeti alapanyagot az előbb felsorolt hivataloktól csak a határmegállapító bizottság magyar biztosa, műszaki segédbiztosa, illetve ezek megbízásából az Állami Földméréstől a határmegállapító bizottsághoz beosztott mérnöki tisztviselők kérhettek. Áz Állami Földmérés és a Földadó-nyilvántartás a következő módon járt el az alapanyagoknak a határmegállapító bizottság részére való kiszolgáltatásában: Nagyobb méretarányú térképként a pénzügyigazgatóságoknál lévő kataszteri birtokvázlatokat, továbbá az Állami Földmérési Térképtárnál és az Állami Földmérő Felügyelőségeknél lévő nyomtatott kataszteri térképvázlatokat, ezek hiányában - sürgősség esetén rövid használatra - a nyilvántartó kataszteri térképmásolatokat, amennyiben ezek is hiányoztak, az eredeti kataszteri térképeket kellett a határmegállapító bizottság rendelkezésére bocsátani. A helyszíni munkálatok céljaira leginkább a kataszteri birtokvázlatok feleltek meg, ezért a pénzügyigazgatóságok ezeket ideiglenesen kiszolgáltatták. Ha a kért birtokvázlatok valamelyik kataszteri helyszínelési felügyelőségnél voltak, a pénzügyigazgatóság elkérte azokat a határmegállapító bizottság részére. A kataszteri térképek esetében az Állami Földmérés csak a nyomtatott kataszteri térképmásolatokat adhatta ki, ezeket a határmegállapító bizottságok műszaki osztályai általában két példányban kérték. Azokat a kataszteri térképeket, amelyekről nem állt rendelkezésre másolat, sokszorosították. Azon kataszteri térképekről, amelyek 1904 előtt - nem fénymásolással - készültek, az Állami Nyomda készített másolatot. A másolatok elkészítése után az ideiglenesen kiadott nyilvántartó vagy eredeti térképeket visszakérték. Az új nyomta24 124.355/1921-Xm.B. Püm. körrendelet. 972/HMK-1921. MOL K 481 (A magyarcsehszlovák határmegállapító bizottság magyar delegációjának általános iratai). 217
