„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921–1925
niszteri tanácsost, a Honvédelmi Minisztériumból báró TheissenruckFleischmann Móric vezérkari alezredest vezényelték a Határmegállapító Központi Irodába. 12 2. Határmegállapító bizottságok 2.1. A határmegállapító bizottságok elvi felépítése A Nagykövetek Tanácsa 1920. július 22-én tartott ülésén hagyta jóvá a határmegállapító bizottságok számára szóló utasításokat. Az utasítások szerint minden egyes határmegállapító bizottság áll: általánosságban biztosokból, akiknek számát és nemzetiségét a békeszerződés határozza meg, esetleg segédbiztosokbői, a műszaki személyzetből, amely a helyszíni munkát végzi el, valamint az ezeket kiszolgáló állományból: térképrajzolók, titkárok, tolmácsok, futárok, sofőrök stb. A „nem érdekelt szövetséges hatalmak" kiküldötteinek létszáma elvben - az utasítás szerint - nem lehet több, mint egy biztos, egy tolmács és egy titkár, valamint egy segéd-térképrajzoló. Ha a körülmények úgy kívánták, akkor a Nagykövetek Tanácsa elrendelhette, hogy a küldöttség egy segédbiztossal, műszaki személyzettel és a szükséges kiszolgáló állománnyal növekedjen. Takarékossági szempontból és a Nagykövetek Tanácsának rendeletére ugyanazon biztosok több bizottságnak is tagjai lehettek. Az „érdekelt hatalmak" - akiknek a határát megállapítják - delegációjának létszámát tételesen nem határozták meg, mivel a műszaki munkálatok végzése a küldöttségükre hárult. „Bizonyos mozgási szabadság adatik, mely megengedi a körülményekhez való alkalmazkodást a bizottság műveletemek minden szakában. A szükséghez képest, a bizottság határozza meg az összeállítást, megállapítván a helyettes biztosok, műszaki személyek és a munkálatok érdekében szükséges segédalkalmazottak számát" - írta elő az utasítás. A határmegállapító bizottságok a Nagykövetek Tanácsa hozzájárulásával a különböző hatalmak delegációin kívül felállíthattak egy titkárságot, melynek összetétele a határmegállapító bizottság munkálatai szerint változhat, és amely elvben állhat egy tisztből, aki a bizottság titkára, és egy titkárból. A Nagykövetek Tanácsa jelölhette ki, hogy melyik „nem érdekelt szövetséges hatalom"-nak kell a titkárságot kiszolgálni. 3. és 4. ÁBRA: A határmegállapító bizottságok elvi felépítése magyar szomszédos állam angol francia olasz japán delegáció delegációja delegáció delegáció delegáció delegáció érdekelt államok nem érdekelt államok 12 A vezénylésekre lásd az egyes minisztériumok átiratát: MOL K 478 (Határmegállapító Központi Iroda, általános iratok). 204
