„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921–1925

3. Miniszterelnök (Miniszterelnökség) Határmegállapító Központ 1921. augusztus 3.-1927 Határmegállapító Központi Iroda Magyar-csehszlovák határ­megállapító bizottság Magyar-román határ­megállapító bizottság Magyar-osztrák határ­megállapító bizottság Magyar - szerb-horvát-szlovén határmegállapítő bizottság 1. 3. A Határmegállapító Központ megalakulása A határmegállapítás kérdésének a fent ismertetett - váratlan külső befolyás folytán nem egységesen felépült - szervezete átalakításra szorult. A honvédel­mi miniszter az 1921. augusztus 3-án megtartott minisztertanácsban javasolta, hogy egy teljesen egységes, gyorsan működő szervet kellene létesíteni, amely haladéktalanul és hatékonyan tud intézkedni. 9 A tervezet szerint a magyar ki­rályi miniszterelnök úrnak volna közvetlen alárendelve egy Határmegállapító Központ, melynek vezetője gróf Csáky Imre volt külügyminiszter lenne. A négy határmegállapító bizottságot közvetlen Csáky Imre grófnak rendelnék alá, s tőle nyernék irányításukat úgy tárgyi, mint anyagi tekintetben. A Határmegállapító Központi Iroda két részből állna: az egyik a közigazgatási osztály két tisztből és három tisztviselőből; a másik az elvi anyagi osztály, a Belügyminisztérium, Földművelésügyi, Honvédelmi, Igazságügyi, Kereskedelemügyi és Pénzügy­minisztérium egy-egy képviselőjéből. Az egyes tárcák képviselői fel lennének hatalmazva a központi iroda és a képviselt tárcák között felmerült elvi, anyagi kérdések 24 órán belüli megoldására. Az 1921. évi augusztus 3-án megtartott minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve. HL I. 42 (A magyar királyi honvédelmi miniszter előterjesztései a minisztertanács számára). 202

Next

/
Oldalképek
Tartalom