„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Suba János: Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar–csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921–1925

SUBA JÁNOS Egy határmegállapító bizottság anatómiája: A magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság szervezete 1921-1925 A trianoni határvonal politikai kijelölését (delimitációját), részletes kitűzését, határkövekkel való állandósítását, a határvonal térképezését, a határokmányok elkészítését a szövetséges és társult hatalmak által létrehozott nemzetközi határmegállapító, „határrendező bizottságok" végezték 1921 és 1925 között.

1 Jelen dolgozatunkban az erre a feladatra létrehozott szervezetet vizsgáljuk meg feladata és felépítése szempontjából.

2 1. A Határmegállapító Központ létrejötte és működése 1.1. Előzmények A békeszerződés megkötésével kapcsolatos előkészületekkel és az ebből fakadó feladatok végrehajtásával a magyar kormány már 1918 óta foglalkozott.

3 A minisztertanács 1919. szeptember 30-i értekezletén elhatározta a „Béke Előkészítő Iroda" felállítását.

4 A Külügyminisztérium már 1920 elején egy tudományos osztályt állított fel a békeszerződés tárgyalására vonatkozó teljes anyag gyűjtésére, Cholnoky Jenő egyetemi tanár vezetése alatt. Ez az osztály a határkérdésre vonatkozó összes anyagot később szétosztotta az egyes magyar delegációk között. A békeszerződésből következő határkérdések ki- és feldolgozására, a határmegállapító munkálatok előkészítésére gróf Csáky Imre vezetésével egy „határmegállapító irodát" létesített a magyar kormány. Ennek az irodának volt a 1 A forrásokban különböző megnevezésekkel találkozhatunk, pl. a Millerand-féle kísérőlevélben „határbizottságok", az utasításokban és a pótutasításban „határmegállapító bizottságok" szerepel. Vassel Károly (a magyar-jugoszláv határmegállapító bizottság elnöke) 1922. évi jelentésében „határrendező bizottság" és „határt rendező bizottság", 1924-ben készült jelentésében „határkiigazító bizottság" névvel találkozhatunk. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban mindenütt a határmegállapító bizottság kifejezést használjuk. 2 A magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság működésére láthatunk példát Bacsa Gábor következő tanulmányában. 3 A béketárgyalások tudományos előkészítésére bővebben lásd: Magyar béketárgyalások. Jelentés a magyar békeküldöttség működéséről Neuilly S/s.-ben 1920. január-március havában. Bp., 1920,1-HI. kötet. I. kötet., Bevezetés. 4 Az 1919. szeptember 30-ai minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve. Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL), I. 42 (A magyar királyi honvédelmi miniszter előterjesztései a minisztertanács számára). 199