„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Marián Hronský: A második demarkációs vonal, valamint az 1919. június 12-ei szlovák–magyar végleges határ a cseh–szlovák javaslatok és követelések tükrében

gáció a Szlovákia és Magyarország közötti határvonal különböző változatainak kidolgozásánál és indoklásánál támaszkodhatott.

5 Ugyanakkor Szlovákia területének földrajzi jellemzésénél nyilvánvalóan domináns szerepet játszottak a stratégiai jellegű földrajzi képződmények - amelyeket speciális tulajdonságok hordozóinak tartanak - mint a Kárpátok és a Duna. Ez a két főszereplő határként nemcsak közvetlenül Szlovákia területének, földrajzi és természetes egységének elvével esett egybe, hanem a szlovák történeti terület felfogásával is, mely a „Tátrától a Dunáig", vagy (1918-ban a szlovák politikai képviselet által már többnyire a szlovák terület összefüggő sávjára használt megjelöléssel) „Pozsonytól Ungvárig" terjedt.

6 Míg Szlovákia nyugati határa, valamint északon a Kárpátok íve a Tátrával évszázadokon keresztül a történeti Magyarország határát képezte, a szlovák értelmiség elképzeléseiben a déli és keleti határok problémájának is legalább kétszáz éves hagyománya volt. A helyzetet bonyolította, hogy a történeti Magyarország keretei között Szlovákiának általában hiányzott egységes etnikai, földrajzi vagy közigazgatási körülhatárolása. A szlovák oldalon Stefan Jansák a határokról szóló tanulmányok margóján találóan jegyezte meg: „... eredetileg azt hittük, hogy teljességgel elegendő, ha az etnikai elvet fogjuk érvényesíteni."

7 Fed or Houdek azonban már 1918. december 6-án utasította Prágából a Turócszentmártonban lévő Jozef Skultétyt, hogy a határok megállapításánál döntő legyen „az etnográfián kívül a gazdasági, a közlekedési, de a stratégiai érdek is. Az utóbbinál az állami katonaság dönt."

8 Éppen a stratégiai szempont - ami mögött az említett katonák álltak lett Szlovákia részéről a legfontosabb a békekonferenciára való előkészületek kezdetétől. Elsősorban a cseh-szlovák követelések maximum változatának keresztülvitelére törekedtek, mert „Cseh-Szlovákia határai stratégiailag csak a Dunával és a Kárpátok hegyeivel lesznek biztosítottak" - állt a cseh-szlovák véderő főparancsnokságánál a határok megállapítására tett 1918. november 28ai előzetes prágai előterjesztésében. Ugyanakkor Szlovákia konkrét határának a Morava folyótól kellett húzódnia a Duna főágával, keleten Esztergomtól Miskolcon (visszafordulva), Tokajon át a Tisza mellett Máramarosszigetig, délen a Vys folyótól, úgy, hogy a Miskolc-Csap-Máramarossziget vasút a Cseh-Szlovák Köztársaságnak jusson. „Az északi határoknak általában a Kárpátok gerincén kellene húzódniuk, ahogy ma" - írták az előterjesztésben.

9 Ezt a határokról szóló előterjesztést stratégiai szempontból tovább pontosította a Kalhous által 5 A békekonferenciára vonatkozó alapdokumentumok főleg a Cseh Köztársaság Külügyminisztériumának Levéltárában (a továbbiakban: CSK KML) találhatók, Prága, Párizsi Levéltár (a továbbiakban: PL), 48., 56., 72. cs. és mások. Uo. Békekonferencia és jóvátételek 1918-1938,1. d. 6 Lásd pl. „Ohlas" SZNT 1918. november 8-án a szlovák testvérekhez (SZNL, Bratislava, Matús Dula fond, 9. d., IV B (3), 234 (9). sz. 7 Hadtörténeti Levéltár (a továbbiakban: HL), Nagyszombat, HL gyűjtemény, 1107/67. sz. A szlovák államfordulat fejezetei 1918-1920. Stefan Jansák bővebb fogalmazványtöredékének másolata. 8 Irodalmi és művészeti levéltár. Matica Slovenská. A népi kultúra emlékkönyve (a továbbiakban: IML MS), Turócszentmárton, Houdek, Fedor- Skultéty, J. 49 L 14. 9 CSK KML, Prága, PL, 56. cs„ 5298. sz. 192