„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Peter Zelenák: Szlovákia 1918–1939 közötti politikai és területi integritásának problémája

A minőségi elmozdulás, amely a 30-as évek végén történt meg, Szlovákiá­nak - mint a közép-európai térség területi és politikai alanyának - felfogásában a szlovák államalkotó kezdeményezés erejéről tanúskodott. Ez ugyan már 1918-ban összekapcsolódott a közös állam létrehozásával, ami a nemzetközi és főleg a belső változásokra tekintettel a magyar szupremácia alóli megszabadu­lás egyetlen reális alternatívája volt, később is jelen maradt benne. Szlovákia az új köztársaságban sem érte el az adminisztratív egység állását, ami az önigaz­gatás olyan megfoghatóbb fokával bírt volna, mely visszatükrözi a szlovák nemzet politikai alanyiságát. Azonkívül a belső fejlődés befolyásolására a szlo­vák politika lehetőségei, figyelembe véve Szlovákia érdekeinek az államon be­lüli és külpolitikai orientációját, eléggé korlátozottak voltak. Ha elő is fordult, akkor nem intézményi biztosításából, hanem létének puszta tényéből, és az ál­lamnak mint közösségnek prioritást adva. Legérthetőbb érvényesítésük csak az állam belső berendezkedésében hozhatott változásokat. Szlovákia függetlensé­gért folytatott harca így a meghatározásáért folytatott törekvés kifejezőjévé vált, mégpedig területi, valamint politikajogi létének meghatározásáért. Az au­tonómia-elképzelésnek ugyan megvoltak a határai, azonban legitimitása elsőd­legesen abból az elvből volt levezetve és származtatva, amelyen a köztársaság keletkezett, azaz a nemzet önrendelkezési jogán. Ebben az értelemben a szlo­vák államalkotó kezdeményezés jelen maradt nemzetközi viszonylatban is, ami pedig a háború utáni európai építkezés alakulásában való részesedéséből és a nemzeti elv tartós strukturális elemként való elismeréséből következett. pesek megvalósítani. A föderációs terv, amit a Szlovák Nemzeti Tanács dolgozott ki, már későn jött. A szlovák politika be volt szorítva abba a helyzetbe, hogy Szlovákiá­nak az államon belüli állását védje. Ez a kezdeti szakaszban egy aszimmetrikus mo­dell rögzülését jelentette, amit követett egy átmenet az egytagú állam felépítéséhez. Ez a mozzanat már megmutatkozott a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a kormánnyal folytatott első tárgyalásainál, aminek az eredménye az úgynevezett első prágai egyez­mény lett. Vö. Barnovsky, M: Na ceste k monopolu mod. Bratislava, 1993, 37-59.; Letz, R.: Slovensko v rokoch 1945-1948 na ceste ku komunístickej totalite. Bratislava, 1994,22-23. 189

Next

/
Oldalképek
Tartalom