„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Peter Zelenák: Szlovákia 1918–1939 közötti politikai és területi integritásának problémája

PETER ZELENÁK Szlovákia 1918-1939 közötti politikai és területi integritásának problémája* Bevezető Szlovákia 1918 és 1939 közötti területi és politikai integritásának kérdése látszólag egyszerű problematikát képez, belső tartalmát tekintve azonban viszonylag összetett, hiszen éppen a két háború közötti időszak kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy a lakosság és a politikai elit Szlovákia területéhez való viszonya miként alakult. A probléma még bonyolultabbnak tűnik, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a szlovák nemzet politikai és nemzeti emancipációjának folyamata ebben a viszonylag rövid időszakban gyorsan bontakozott ki. Másfelől pedig a nemzetiségi kisebbségek is bonyolult és gyakran ellentmondásos feltételek között alakították ki az államhoz és Szlovákiához fűződő viszonyukat. Mindezek, de további tényezők és összetevők is közrejátszottak Szlovákia földrajzi és politikai felfogásának kialakulásában, megszilárdulásában. Én csupán néhány aspektusát érintem e kérdés fejlődésének, azoknak a változásoknak az összefüggésében, amelyek az 1918 és 1939 közötti években következtek be - figyelembe véve a szlovák politika törekvéseit, hogy leküzdje a bécsi döntés következményeit, akár annak revíziója árán is -, továbbá a cseh-szlovák állam helyreállításáért folytatott harc függvényében. Nemcsak a politikai elit, hanem a szlovák társadalom mint közösség tudatában is egyértelmű fogalom létezett már Szlovákia területéről. Ha Szlovákiát az említett összefüggésekben vizsgáljuk, akkor nyilvánvaló, hogy önállóan nem értelmezhetjük, hanem csak a cseh-szlovák állammal együtt, annak részeként. Jelentős szerepet játszottak Közép-Európának e térségében a nemzetközi politika összefüggései, egyes országok és nemzetpolitikai érdekeik hatalmi törekvései, valamint a nagyhatalmak érdekei. Éppen ebben az értelemben kerül előtérbe - és meg kell mondani, hogy nem utolsó helyen - a szlovák politikai elit készsége, hogy reflektáljon ezekre a viszonyokra, továbbá hogy meghatározza a lehetőségeit a területi kiterjedés terén, amelyben elsődlegesen érvényesülni akart. Ebből a szempontból aztán az mtegritás kérdése Szlovákia (mint területi-politikai egység) fokozatos elhatárolódási folyamatának látszik egy létező áÚam keretei között, illetve önálló alanyként az 19381939 közötti időszakban. A folyamat nemcsak belső dimenzióval rendelkezett, amely adott volt a politikai emancipációval, hanem saját kapcsolódásával erő* A szlovák nyelvű tanulmányt Hausei Sándor fordította magyarra - A téma iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk még Kocsis Károly, Romsics Ignác, valamint Szarka László tanulmányát 181