„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Szarka László: A szlovák autonómia alternatívája 1918 őszén

sek konkrét példáján keresztül ennek az alternatívának korabeli lehetőségeit, bel- és külpolitikai bázisát, támogatottságát, illetve a „helvetizálás" kudarcának okait szeretném bemutatni. A soknemzetiségű történeti Magyarország felbomlásáról készült történeti elemzésekben valamennyi érintett történetírásban alapvetően háromféle megközelítést lehet elkülöníteni, felismerni: 1. a nemzeti igazságosság, illetve igazságtalanság kategóriáiban, jórészt a nemzetállam, állami integritás hittételeiben gondolkodó, a nemzeti önrendelkezés megvalósulását, illetve sérelmét dokumentáló, érzelmi megközelítést; 2. a világháború végén kialakult kelet-közép-európai, kárpát-medencei helyzet nagyhatalmi meghatározottságából kiinduló, a győztes nagyhatalmak elképzeléseit és a békekonferencián végighajszolt döntéseit abszolutizáló interpretációt, amely főként a diplomáciatörténet művelőit jellemzi; 3. valamint az egymással szembenálló, kibékíthetetlen kisnemzeti nacionalizmusok konfliktusát előtérbe helyező, elsősorban a hadtörténetírásban és a nemzetiségi kérdéssel foglalkozóknál megfigyelhető történetírói magatartást. Mindhárom megközelítést, mindhárom diskurzust legitim interpretációs keretnek tekinthetjük, miközben azzal is egyetérthetünk, hogy tartósabb következtetésekre csak a fenti háromféle értelmezés valamiféle szintézise nyújthat reményt. Az alábbiakban a Károlyi- és Berinkey-kormány által képviselt nemzetiségi autonómia-politikára, s azon belül is a szlovák autonómia kérdését tárgyalva mindazonáltal egy gyakran elmulasztott, figyelmen kívül hagyott, kiegészítő értelmezési lehetőségre, az alternatív fejlődési trendek, a megoldási alternatívák elemzésének szükségességére szeretném felhívni a figyelmet. A történeti útelágazások, alternatívák, az alternatív fejlődési trendek a korabeli döntéshozókat befolyásoló opciók feltárása a fenti három megközelítési mód érvényességét nem kérdőjelezi meg, hanem csupán kiegészíti egy olyan interpretációs technikával, amely nélkül fölöttébb nehéz megragadni az értelmezett jelenség, folyamat historikumának valóságát. * A szlovák nemzeti fejlődés legfőbb céljává az 1848-49-ben, majd még egyértelműbben az 1861. évi turócszentmártoni szlovák nemzeti deklarációban megfogalmazott politikai programtól számított utolsó két magyarországi periódusban - az önkényuralom és a dualizmus évtizedeiben - a nemzeti és területi autonómia megteremtését emelte. A szlovák fejedelemség 1849. évi tervezete, illetve az 1861. évi magyarországi szláv (szlovák) kerület programja egyaránt Slovensko a Trianon 1918-1920. Bratislava, 1998; Krajcovic, Milan: Károlyiho vládav Mad'arsku a osudy Slovenska vstrednej Europe 1918-1919. Historické stúdie 36., Bratislava, 1995; Krajcovicová, Natasa: Koncepcia autonómie Slovenska v mad'arskej politike v rokoch 1918-1920. In: Deák, Ladislav (red.): Slováci a Mad'ari v rokoch 1918-1920. Presov, 1998; Szarka László: Szlovák nemzeti fejlődés - magyar nemzetiségi politika 1867-1918. Kalligram Kiadó - A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, Pozsony, 1999,129-142. - A másik fél, a szlovákok határelképzeléseiről lásd elsősorban Romsics Ignác és Marián Hronsky tanulmányait. Szlovákia közigazgatási beosztásának változásairól lásd a kötetben Kocsis Károly, két világháború közötti területi és politikai integritásának problémájáról Peter Zelenák előadását. 172