„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Kocsis Károly: A közigazgatási térfelosztás változásai a mai Szlovákia területén a XX. században

A kerületek jelenlegi határa nem tér el számottevően a fentiekben vázolt tervezetétől. A déli, magyar etnikai területen öt, túlnyomóan szlovák népességű kerület osztozik, melyek közül csupán a nyitraiban haladja meg a magyarok aránya a 30%-ot. (9. TÁBLÁZAT) 9. TÁBLÁZAT: Szlovákia 1996 óta létező kerületei és a magyar kisebbség Kerület (kraj) Össznépesség száma Magyar nemzetiségűek száma (fő) aránya (%) 1991 2001 1991 2001 1991 2001 Pozsony / Bratislava 608 287 599 015 30 890 27 434 5,1 4,6 Nagyszombat / Trnava 562 355 551 003 136 358 130 740 24,2 23,7 Nyitra / Nitra 708 313 713 422 216 633 196 609 30,6 27,6 Trencsén / Trencín 604 016 605 582 1246 1058 0,2 0,2 Zsolna / Zilina 670 850 692 332 670 660 0,1 0,1 Besztercebánya /Banská Bystrica 661 628 662 121 85 633 77 795 12,9 11,7 Kassa / Kosice 748 722 766 012 96 021 85 415 12,8 11,2 Eperjes / Presov 746 168 789 968 807 817 0,1 0,1 Forrás: 1991 = Oriskó, Norbert (szerk.): Coexistence-Spoluzitie-Együttélés Political Movement. Bratislava, 1996; 2001 = Scííanie obyvatetov, domov a bytov 26. mája 2001. Statisticky Urad Slovenskej Republiky, Bratislava, 2001. Nem csupán a kerületi, hanem a járási beosztás is - a döntéshozók nacionalista céljainak megfelelően - a magyar pártok elképzeléseinek szinte tökéletes ellentétét képezik. A korábbi nagy, átlagosan 1300 km

2 kiterjedésű és 140 ezer lakosú járásokat az északi, szlovák etnikai területen többnyire három új, kis járásra osztották fel (400-500 km

2 terület, 10-30 ezer lakos!!)

25 a közigazgatás decentralizálása elvének megfelelően. A két nagyvárost, Pozsonyt (452 053 lakos, 1996) és Kassát (240 915 lakos, 1996) 5 és 4 járásra (okres), valamint 17, illetve 22 „községre" (obec) osztották fel. A déli, magyarlakta területeken mindezek ellentéte történt. A nagy, 1100-1600 km

2 kiterjedésű és 110-160 ezer lakosú, a magyarok felét tömörítő Dunaszerdahelyi, Komáromi, Érsekújvári, Lévai járásokat érintetlenül hagyták. Ennek köszönhetően Szlovákiának ma már 79 járása közül a magyarok továbbra is csak a Dunaszerdahelyi és Komáromi járásokbein képezik a népesség abszolút többségét. (10. TÁBLÁZAT) Énnek a közigazgatási területfelosztásban is érvényesített magyarellenes politikának eredményeként a magyar etnikai terület számos városa (pl. Somorja, Ogyalla, Párkány, Zselíz, Ipolyság, Fülek, Tornaija, Szepsi, Királyhelmec, Nagykapos) nem kapta vissza hagyományos járási székhely rangját. (1. TÁBLÁZAT) A magyar etnikai területnek szlovák többségű járások határai által történő feldarabolása és távoli szlovák városoknak való alárendelése Dél-Szlovákia keleti részén számít a legfeltűnőbbnek.

26 Pl. Miavai, Zsarnócai, Selmecbányái, Korponai, Nagybiccsei, Lőcsei, Gölnicbányai, Mezőlaborci, Szobránci járások. Legkirívóbb esetnek Tornaija, Királyhelmec és Nagykapos magyar többségű városoknak, régi járási székhelyeknek és vonzáskörzeteinek a távoli szlovák Nagyrőce, Tőketerebes és Nagymihály alá rendelése számít. ' ' 149